4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
- No tags were found...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Sokcsevits Dénes 54 Nemzeti programok: horvátbe<strong>sz</strong>édeiben (valamint cikkeiben, politikai röpirataiban) felsejlett egy harmadik közjogimegoldás: a teljesen független, vagy a Habsburg államalakulat egé<strong>sz</strong>éhez csak laza<strong>sz</strong>álakkal, valamilyen per<strong>sz</strong>onáluniót formájában kötődő, Au<strong>sz</strong>triával és Magyaror<strong>sz</strong>ággalminden tekintetben egyenrangú Horvátor<strong>sz</strong>ág képe.6 Bár Kvaternik erre vonatkozójavaslatát, közjogi-alkotmányos tervezetét nem fogadta el a horvát <strong>sz</strong>ábor (csak Starčevićtámogatta), e két politikus nézetei mégis nagy hatással voltak a jelenlevőkre, s idővel -igaz, sok-sok év múltán - a horvát társadalom egyre <strong>sz</strong>élesebb rétegei kezdtek rokon<strong>sz</strong>envezniaz önálló Horvátor<strong>sz</strong>ág gondolatával (voltaképpen a különálló horvát nemzet,illetve nemzetállam e<strong>sz</strong>méjének terje<strong>sz</strong>tésében értek el a jogpártiak a dualista kor<strong>sz</strong>akbantényleges sikereket, mind Horvát-Szlavónor<strong>sz</strong>ág, mind Bo<strong>sz</strong>nia és Dalmáciaterületén). Noha Kvaterniknek tudomása volt arról, hogy az emigráns Kossuth elfogadtavolna egy önálló horvát állam gondolatát, per<strong>sz</strong>e azzal a feltétellel, ha Au<strong>sz</strong>triával<strong>sz</strong>emben Magyaror<strong>sz</strong>ág <strong>sz</strong>övetségese lett volna, első önkéntes <strong>sz</strong>áműzetése idején a horvátpolitikus mégis bizalmatlan volt a magyarokkal <strong>sz</strong>emben, s ellenezte a horvátmagyarbarátkozást mindaddig, amíg magyar ré<strong>sz</strong>ről garanciát nem adnak a horvátnemzeti igények kielégítésére.7 Kvaternik 1859-ben francia nyelven (névtelenül) kiadottbrosúrája (La Croatie) pedig nem kis mértékben az 1848-as horvát nemzeti célokés tevékenység védelmében, a magyar emigráció által a horvátokkal <strong>sz</strong>emben hangoztatottvádak ellenében íródott. Kvaternik hazatérése után is ellenezte a magyar-horvátközeledést és feladatának érezte, hogy az 1860 táján - a neoab<strong>sz</strong>olutista rezsim éveialatt kialakult - általános magyarbarát hangulatot a horvát közvéleményben megváltoztassa.Ez nem volt könnyű feladat, különösen miután kitudódott, hogy Kvaternik(amúgy dualizmus ellenes) politikai céljai érdekében kapcsolatba lépett a bécsi kormányzattal.Szívós munkával és Strossmayer püspök anyagi segítségével azonban 1861-ben két kiadványban is a művelt horvát közönség elé tárta elképzeléseit. Az egyik,1861 januárjában megjelent mű horvát nyelven íródott, míg a másik, ugyanazon évfebruárjában kinyomtatott könyvecske németül, hogy Horvátor<strong>sz</strong>ágon kívül is megismerhesséka horvát államiságról, illetve a magyar-horvát vi<strong>sz</strong>onyról vallott nézeteit.1860 végén, s 1861 elején a magyar sajtóban olyan írások jelentek meg, illetve olyanmegnyilatkozások hangzottak el a Dráva másik partján, amelyek megkérdőjelezték ahorvát igények létjogosultságát, vagy sértették a horvát érdekeket. Ezekre vála<strong>sz</strong>oltKvaternik 1861 februárjában egy nagy ös<strong>sz</strong>efoglaló, német nyelvű munkában. A Dashistorisch-diplomatische Verhältniss des Königreichs Kroatien zu der ungarischenSt.Stephans-Krone című műben a közös magyar-horvát történelemről olyan képet festett,amely több vonásában még a magyar-horvát ellentétektől hangos illirizmus korábanis ismeretlen volt.8 Kvaternik e műve le<strong>sz</strong>ámolás a magyar-horvát történelmi barátságnaka neoab<strong>sz</strong>olutizmus alatt feléledt e<strong>sz</strong>méjével, s nem titkolt célja az említettpozitív kép lerombolása, mert az önálló, s Bécshez, Pesthez csak laza <strong>sz</strong>álakkal kötődőHorvátor<strong>sz</strong>ágról <strong>sz</strong>óló koncepciójába semmiféle magyarokkal kötendő unió nem fértbele. Kvaternik nem csupán tagadta a reálunió bármiféle formájának létezését az elmúlthét és fél év<strong>sz</strong>ázadban, hanem az egé<strong>sz</strong> magyar-horvát együttélést úgy állította be, minta horvátság <strong>sz</strong>üntelen harcát a magyarok ellen belső önállósága és állami léte megvédéseérdekében. E célból pl. a Zsigmond korabeli véres trónvi<strong>sz</strong>ályokat egyértelműenmagyarellenes horvát függetlenségi harcnak állította be, de <strong>sz</strong>erinte még Mátyással<strong>sz</strong>emben is önállóságukért küzdöttek a horvát urak. Bizonyítékait mindkét fő állításáraaz ötvenes években - főleg Kukuljević és Rački által - kiadott horvát történeti forrá-
Change language