4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya

Glaser Tamás 14 Nemzeti programok: görögés azt, hogy a világ talán legszebb birodalma ocsmány anarchiába süllyedt, ahol rendreés vallásra való tekintet nélkül senki sem lehet biztonságban élete, becsülete és vagyonafelől - elhatározták, hogy őseik szabadságához ragaszkodva, fegyvert ragadva lerázzáka despotizmust, és olyan rendszert hoznak létre, amelyben a szabadság uralma érvényesül.Figyelemreméltó, hogy a szultáni hatalom bűnéül nem csupán a központ által gyakoroltzsarnoki kormányzást rója fel, de a „jó kormányzás" hiányát is, azt, hogy azországot hagyja anarchiába süllyedni.Az emberi jogokEz a fejezet valójában nem más, mint a francia Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatánaknémileg bővített változata, és éppúgy bevezetőül szolgál a Hellén KöztársaságAlkotmányához, ahogy eredetije az 1793-as francia (ún. jakobinus) Alkotmány bevezetőjevolt. Szerepe, hogy az Alkotmány elvi alapvetéseképpen rögzítse az emberi éspolgári jogokat. Az eredeti 35 pontja helyett 36 pontból áll, és a szöveg főleg abban térel az eredetitől, hogy Rigasz sok helyütt bővebben kifejti, magyarázza az eredeti gondolatot,figyelembe véve a helyi sajátosságokat, valamint azt, hogy legtöbb honfitársaszámára nem csak a szabadság maga, de az arról való beszéd sem megszokott, magátólértetődő dolog. Néhány példa: az első pontban, ahol a francia szöveg csak annyit mond,hogy a kormányzat rendeltetése az ember természetes és elidegeníthetetlen jogainakgarantálása, a görög változat a rousseau-i társadalmi szerződés szellemében megmagyarázzae jogok eredetét, és azt, hogyan kerülhetett e jogok szavatolásának feladata akirályokhoz. A második pont, ahol a francia szöveg egyszerűen felsorolja az egyenlőséget,a szabadságot, a biztonságot és a tulajdont mint alapjogokat, a görög szövegrészletesen kifejti ezek jelentését: „A természetes jogok ezek: az, hogy egyenlőek vagyunk,és egyikünk sem áll a másik felett. Másodszor, hogy szabadok vagyunk, ésegyikünk sem rabszolgája a másiknak. Harmadszor, hogy életünk biztonságban van,vagyis senki nem foszthat meg tőle igazságtalanul, ahogy neki tetszik. És negyedszer,hogy tulajdonunkhoz senkisem nyúlhat, hanem az a mienk és örököseinké." A franciaszöveg harmadik pontja: „A törvény előtt minden ember természettől fogva egyenlő" agörögben így hangzik: „Minden ember, keresztény és török természet szerint egyenlők.Amikor valaki bűnt követ el, akármilyen társadalmi helyzetű is, a Törvény egy ésugyanazon módon ítéli meg a bűnt, vagyis ugyanazért a vétekért a gazdagot sem büntetikevésbé, és a szegényt sem jobban, hanem mindkettejüket egyformán". Másutt aleendő állam helyzetéből és szükségleteiből fakadó kiegészítéseket találunk. Különösenfeltűnő a kötelező oktatásról szóló szakasz, amely kategorikusabb is a franciánál, melyaz oktatást mindenki számára szükségesnek, míg a görög az abban való részvételt mindenkikötelességének minősíti. A görög változat kötelezővé teszi az elemi népoktatástmindkét nem számára, előírja a történelem oktatását és „a nagyobb városokban" a franciaés az olasz nyelv tanítását, míg a görög nyelv általánosan kötelező. A 36. pont az ötévnél régebbi adósságok elengedését írja elő, amennyiben a kamatokat rendesen fizették„mert öt év alatt a tőke megkétszereződik".