4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya

Csaplár Krisztián 46 Nemzeti programok: albánban nem igaz: egyrészt az albánok képtelenek lennének kormányozni magukat, másrésztéppen az elszakadás jelent fenyegetést, mert az elvenné nyelvüket és szokásaikat.41A fenti érvek miatt az albánokat ezért új adminisztrációs egységbe kell szervezni. Ajelenlegi közigazgatás ugyanis 4 vilajetbe (Shkodra, Janina, Monastir, Koszovó) választottaszét az albánokat egymástól. Ez 4 különböző kormányzatot jelent. A megoldásaz lenne, ha az albánlakta területeket egy vilajetben egyesítenék. A gond azonban az,hogy aki kellő szervezési tapasztalatokkal rendelkezik, az nem ismeri a lakosság nyelvétés szokásait.42 Albániának adjanak tehát egy egyszerű, kompakt és erős tartományt,amelynek irányításába vonják be őket is. Ahol a szultán vezetése alatt valósulna meg azegység, és ahol az egyes felekezetek között testvériség és egyetértés alakulna ki; ahaladás és jólét feltételei.43 És ha mindemellett a Porta végre felismerné az albánokharci erényeiben álló lehetőségeket, akkor egy, a svájci minta alapján felálló milíciarendszer 6-8 év alatt 200 jól szervezett, fegyelmezett és bátor albán zászlóaljat állíthatnaki, amely önfeláldozóan harcolna a szultánért és a birodalomért.44Összegzésként el lehet mondani, hogy a könyv három szerkezeti egysége háromfontos üzenettel bír. Először is történeti és kulturális érvekkel hangsúlyozza a görögöktőlvaló különbözőséget. Másodszor az albánok belső feszültségeit vallási viszályoknaktulajdonítja. Intése egyszerre szól népének és európai olvasójának is: a vallás nem egyenlőa nemzettel! Mert ha ez így lenne, „akkor a katolikus albánokat is olasznak kellenetekinteni."45 A mű programadó részében Vasa nem követel független államot, még csakautonómiát sem; csupán minden albánok lakta terület egy közigazgatási egységbe, vilajetbefoglalását, illetve hogy az albánok részt vehessenek saját maguk kormányzásában.A cél az albán területek unifikálása és egy egységes helyi kormányzat kialakítása lenne.46Ezzel együtt követeli népe kulturális ébredésének támogatását és országa gazdagtermészeti adottságainak kihasználását, ami alapján Albánia második Svájccá válhat.47Pashko Vasa művének hatása barátjának, Sami Frashërinek 20 évvel később (1899)megjelent munkájára kétségen felül áll.48 Frashëri munkája azonban már a függetlenAlbánia programját hirdette meg, egy európai mércével mért modern alkotmánytervvel.Vasa ezt már nem érte meg.Vasa irodalmi munkássága is számottevő volt, jóllehet albánul csak nagyon kevesetírt (igaz, hogy életének nagy részét nem is hazájában töltötte). 1873-ban jelent megRose e spine című (Rózsa és tüske) olasz verse nyomtatásban (Konstantinápolyban).Másik jelentős idegen nyelvű könyve, a legelső albán témájú regény egy albán tollából:49Bardha de Témal, scenes de la vie albanaise (Párizs, 1890).50 A regényt AlbanusAlbano álnéven jelentette meg. Habár anyanyelvén nagyon keveset írt, egyik verse, aRilindja idejének albán nemzeti himnuszává lett, amelyet minden írástudó albán kívülrőlismer(t). Az albán irodalom egyik legbecsesebb kincsévé vált vers, az O moj Shqypni1878 körül íródott. A vers eredetileg röplapokon jelent meg; eredeti példánya elveszett,de 1899-ben újra kiadták.51 Programadó soraiban Vasa felszólítja az albánokat,hogy tegyenek félre minden békétlenkedést és viszályt, hiszen ők egy népet alkotnak;ne hallgassanak se a mollahokra, hodzsákra, se a pópákra és a papokra, mert azok csakmegtévesztik őket52; fogjanak össze: az albánok közös vallása legyen ezentúl az albánság.53Az 1860-as években megkezdődött ábécével kapcsolatos vitákban a 70-es évekbenis részt vett. A Boszporusz partján több társával - Sami Frashëri, Hassan Tahsini, Jani