4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya

Vesztróczy Zsolt 100 Nemzeti programok: szlovákban a császári oldalon vett részt, bár ennek hadászati szempontból közel sem volt akkorajelentősége, mint a szerb vagy román felkelésnek.33A Štúr és Hurban vezette szlovák légió első ízben a szeptemberi felkelés alkalmával(1848. szeptember 18-29.) tört be Magyarország területére. Ekkor kibocsátott kiáltványukbana szlovákokat fegyveres harcba hívták a nemzeti jogaik kivívásáért, legfőbbellenségként pedig a magyar kormányt és a velük együttműködő szlovákokat, az úgynevezett„elfajzottakat" jelölték meg. Ebben a dokumentumban már csak a nemzetiegyenjogúságról és a birodalom egységéről volt szó, nyelvi, oktatási, társadalmi kérdésekrőlnem.34A felhívás eredménytelen volt, mivel a szlovák légió mintegy 500 önkénteséhezalig kétezer, rosszul felfegyverzett, Nyitra megyei irtványos paraszt csatlakozott, akarhatalmi feladatokat ellátó egység pedig rövid idő alatt szétzüllött és visszavonult.35Az akció során történt atrocitásokat a császári udvar sem tűrte, ezért szeptember 25-énkirályi leirat bízta meg Lamberg Ferenc királyi biztost, „hogy a' törvényes rend Felső-Magyarországon helyre állíttassák", a Morvaországba visszavonuló egység ellen pediga császári katonaság erővel lépett föl.36Az ősz folyamán a császári udvarnak is sikerült rendeznie sorait. Először a bécsiforradalmat verték le, és a segítségükre siető magyar sereget is sikerült visszaverniükSchwechatnál. Ezt követően novemberben megalakult a Felix Schwarzenberg vezettebirodalmi kormány, december 2-án pedig az uralkodó, V. Ferdinánd lemondott a trónjáról.Utódja I. Ferenc József lett, aki trónra lépése alkalmából kibocsátott manifesztumában„minden nemzetiségek elismerését és biztosítását" ígérte, majd ezt követően,Windischgrätz herceg vezetésével, újabb támadás indult Magyarország ellen.371848. december 4-én, a császári sereg támadásával párhuzamosan, a szlovák légió ismegindult Magyarország ellen, és ez volt az áprilisig tartó téli hadjárat. Ennek politikaielőkészítéseként a Szlovák Nemzeti Tanács még november folyamán újabb felhívástbocsátott ki, amelyben ismét harcba hívta honfitársait „a szlovák szabadságért és nemzetiségért",a „szégyenletes zsarnokság" ellen, a birodalom osztrák feléhez való tartozásért,valamint a törvényes rendért és nyugalomért. Fő ellenség ismét az uralkodó ellenforduló Kossuth és követői lettek, de a szeptemberi hadjárat kudarca és a tömegtámogatáselmaradása miatt a magyarokkal együttműködő „elfajzott" szlovákokkal szembenmár békülékenyebb hangot ütött meg, és békejobbot nyújtva nekik, csatlakozásra szólítottafel őket.38A téli hadjárat során a mintegy 3000 főnyire duzzadt szlovák légió egészen Sárosmegyéig jutott. Az osztrák katonai felügyelet alatt tevékenykedő egység a hadműveleteksorán, alacsony létszáma és gyenge harcértéke miatt, legfőképpen kisegítő feladatokat(megszálló, rendfenntartó és őrző feladatokat) látott el.39Windischgrätz decemberi hadjáratának sikereivel párhuzamosan rövidesen napirendrekerült a magyarországi nemzetiségi kérdés. Magyarország felosztásával elvileg mindenkiegyetértett, de a részleteket tekintve már nem volt meg az összhang. Éleseneltértek ugyanis az álláspontok arról, hogy a rendezés alapja az etnikai vagy a történetielv legyen-e, hogy milyen új területi egységek jöjjenek létre, s milyen politikai tartalommal,nem is beszélve arról az alapproblémáról, hogy a magyarországi föderalizmusthogyan hangolják össze az udvar birodalmi centralizáció iránti igényével. Azekkor született rendezési javaslatok (a Majláth-40 és Rosenfeld-terv, a Külbeck-bizottság)Magyarországot etnikai alapon több, önálló koronatartományra kívánták feloszta-