4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya

Hamberger Judit 88 Nemzeti programok: csehszabadságjogok ismerete volt a számára a leglényegesebb, mert ezek elválaszthatatlanulösszekapcsolódtak a nemzeti egyenjogúsággal. Ha egy nemzet ezekkel a jogokkal tisztábanvan, akkor nemzettudata, identitása biztos, mélyen gyökerező. Erőfeszítései nemtévesztettek célt, nem vesztek kárba. A cseh nemzet már az ő idejében kezdte önmagáttudatosítani, kezdett intenzívebben dolgozni, és politikai gondolkodása, öntudatosodásais mélyült. A Slovanban is azt fejtegette, hogy a lapot nem csupán politikai lapnakszánta, hanem eszköznek is arra, hogy a cseh nemzetben felébressze saját egyediségénektudatát, a forradalmi gondolkodást, hogy tájékoztassa, orientálja a nemzetet a bonyolultnemzetközi kérdésekben, hogy az emberekbe beoltsa a tisztesség és az igazságosságalapelveit.A szabadságra vonatkozó nézetét többször kifejtette. Mind a nemzetek, mind azegyének szabadsága foglalkoztatta. Úgy vélte, hogy minden nemzet, és különösen aszláv nemzetek törekednek a szabadságra. (Szabadság-fogalmát kibővítette a szláv szabadságfogalmával, amit olyan tisztességes szabadságnak nevezett, amely nem akarmásokon uralkodni, hanem csupán azt akarja, hogy mindenkivel egyenrangú legyen.22)Az, aki hatalmon van, nehezen adja ki azt kezéből, ezért az istentől adott, természetesszabadsághoz vezető út lassú és nehéz, elérni nem könnyű feladat. Ehhez kitartás, tisztességesakarat, sok munka, képességek, óvatosság szükségeltetnek. A nemzetek szabadságaellen a legravaszabb módszerekkel dolgoznak, ezért a szabadságért nem szabadbután harcolni. Az a kormány pedig, amelyik szívesen és szükségtelenül megfosztja anemzeteket a szabadságuktól, elveszíti azok szeretetét, és csak hatalmi eszközökkeltudja megtartani magát.23 A szabadságért folytatott küzdelemben azzal vigasztalgattanépét és saját magát, hogy más nemzetek is hosszan harcoltak szabadságukért.Havlíček arra törekedett, hogy olvasóit eligazítsa a Habsburg hatalom viszonyaiközött. Politikai oktatásának témája volt az alkotmány, az alkotmányosság, a jogrend,a törvények betartása, az állam és a nemzet, a kormány és a nemzet viszonya, a polgárés az állam, a polgár és a törvények, a polgár és az alkotmány viszonya, valamint az is,hogy mit jelent, ha választott képviselőkből áll a parlament. Nem felejtette el az általánosválasztójog taglalását és politikai követelését sem. Kéri, hogy akik az ő segítségévelelsajátítják a politikai fogalmak ismeretét, a megszerzett ismereteiket adják át azoknaka falusiaknak, akiknek nincs módjában, hogy hozzájussanak ezekhez. Magyarázzák mega falusiaknak, mi történik a közéletben és a politikában, magyarázzák meg, hogy mi azalkotmány, mi az igazi szabadság, eddig milyen szabadságjogokat szereztek meg, ésmilyenekre van még szükségük. Így kell megelőzni, hogy a rosszindulatúak, a rosszakaróka népet hamis információkkal fellázíthassák.Az államhatalmi viszonyokat úgy oktatta, hogy a község belső viszonyait vázoltafel (Co jest obec?). Ebben a közjó, a közügy, a hatalom és az egyén, a közösség és azegyén viszonyáról értekezett. Megkövetelte benne, hogy az emberek ismerjék sajáttársadalmuk törvényeit, a saját jogaikat, kötelezettségeiket, s így ne válhassanak a hatalmimanipulálás eszközeivé. Olvasóit maga oktatta a jogi és törvényi ismeretekre, ésfelvilágosította őket bizonyos jogi helyzetekről. (Például arról is, hogy lapja, a Slovanmilyen körülmények között, milyen jogi és büntetési feltételek alapján tiltható be.)A jog és az igazság melletti szilárd kitartásra, bátorságra biztatta nemzet- és polgártársait,amikor azt mondta, hogy mindig és mindenütt határozottan tartsanak ki a magukjoga és igazsága mellett, és ne feledjék, hogy aki a maga jogát önként feladja, aznemcsak magának, hanem másoknak is kárt okoz. Így tanította őket a civil kurázsi