4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
- No tags were found...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Bada Zoltán 30 Nemzeti programok: <strong>sz</strong>erbmegismertetni egy óvatos és okos módon, mely nem tűnnék felAu<strong>sz</strong>triának."39 S ezzelvéget is ért az 1844-ben megírt <strong>sz</strong>erb nemzeti külpolitikai memorandum, amelynek -Zach dokumentumával ellentétben - még zárógondolatai sincsenek!A Načertanije tartalma kapcsán meg kell említeni két igen lényeges mozzanatot:a. Szembetűnő, hogy az emlékirat <strong>sz</strong>övegéből, illetve Garašanin akkori, 1844-ik évipolitikai elképzeléseiből végül kimaradtak a Horvát, Szlavón és Dalmát Királyság területeirevonatkozó propagandamunka, illetve a horvátokkal történő majdani területi egyesüléslegapróbb ré<strong>sz</strong>letezései. A mai kortárs <strong>sz</strong>erb történé<strong>sz</strong>ek azzal magyarázzák a<strong>sz</strong>erb belügymini<strong>sz</strong>ternek a Ljudevit Gaj és a horvát Illír mozgalom iránt tanúsítottfokozottabb óvatosságát, hogy nem tudott bennük maradéktalanul megbízni! Mindenpolitikai lépésükben, ge<strong>sz</strong>tusukban ott látta Bécs hatását. Nem utolsósorban, az azonosvalláshoz való tartozás („a katolikus kapocs") is erős érvnek <strong>sz</strong>ámított. Vasilije Krestićakadémikus véleménye <strong>sz</strong>erint Garašanin abban az idő<strong>sz</strong>akban, 1844-ben nem azértmellőzte a horvátokkal való mélyebb együttműködést, mert a dél<strong>sz</strong>láv egység ellenzőjelett volna, hanem azért, mert józanul felmérte, hogy <strong>sz</strong>ámára sokkal fontosabb a többretaksált „új <strong>sz</strong>erb csá<strong>sz</strong>árság", mint egy „bizonytalan illír királyság".40 (Azt azonban márelőre jelezzük, hogy az 1860-as években Garašanin politikai elképzeléseiben nagyonkomoly változás állt be: eljutott egy dél<strong>sz</strong>láv <strong>sz</strong>övetségi állam gondolatáig.)b. A Szerémség, Bánát és Bácska területén élő <strong>sz</strong>erbek ügyében 1844-ben arra alapozott,hogy a magyar rendi alkotmány nyújtotta autonómia kereteinek kiha<strong>sz</strong>nálásamellett nem ártana még jobban fokozni a(z egyetemes) <strong>sz</strong>erbség ös<strong>sz</strong>etartásának ésös<strong>sz</strong>efogásának tudatát.41<strong>4.</strong> A Načertanijé-ben rögzített elképzelések megvalósítására tett 19. <strong>sz</strong>ázadikísérletek és történettudományi értelmezésükIlija Garašanin emlékirata a jövőbeli <strong>sz</strong>erb állam tervezete volt. A memorandum -keletkezésének idő<strong>sz</strong>akában, 1844-ben - gyakorlatilag három fajta integrációs lehetőséggelkecsegtetett:1. a dél-magyaror<strong>sz</strong>ági <strong>sz</strong>erbek csatlakozásának esetében a majdani új <strong>sz</strong>erb államnaktovábbra is megmaradna a <strong>sz</strong>erb nemzeti jellege;2. ha majdan a három horvát történelmi terület is csatlakozna a Szerb Fejedelemséghez,az új állam már elve<strong>sz</strong>ítené kizárólagos <strong>sz</strong>erb jellegét, és egy dél<strong>sz</strong>láv egyesülésrekerülne sor;3. végül, ha történetesen a keletebbre fekvő bolgárok is hozzácsatlakoznának a SzerbFejedelemséghez, abban az esetben a dél<strong>sz</strong>láv nyelvtudomány értelmezése <strong>sz</strong>erint teljesegé<strong>sz</strong>ében megvalósulna a déli <strong>sz</strong>lávok nemzeti egyesülése.42Ilija Garašanin <strong>sz</strong>ámára a <strong>sz</strong>erb nemzeti egység állama kristályti<strong>sz</strong>ta elképzelés és főcélkitűzés volt, míg a horvátok és a bolgárok csatlakozása 1844-ben még meglehetősenködös és bizonytalan lehetőségnek mutatkozott. Az elkövetkező években, illetve évtizedekbena Szerb Fejedelemség a Načertanije <strong>sz</strong>ellemében csak annyit tudott előrelépni,amennyit <strong>sz</strong>ámára az európai nagyhatalmi politika érdekei lehetővé tettek. Az emlékiratbanrögzített távlati tervek valóra váltása ügyében a 19. <strong>sz</strong>ázadban négy közvetlendiplomáciai (és ré<strong>sz</strong>int fegyveres) akcióra került sor. Ezek a következők voltak:1. Az 1848-1849. évi forradalmi események idején - Ilija Garašaninnak és az alkot-
Change language