Bada Zoltán 29 Nemzeti programok: <strong>sz</strong>erbe<strong>sz</strong>ményképét az 1355-ben elhunyt Dusán István cár Szerb Csá<strong>sz</strong>árságában látták. Mintismeretes, ez az uralkodó a „<strong>sz</strong>erbek, görögök és albánok csá<strong>sz</strong>ára" címet viselte, birodalmapedig a 1<strong>4.</strong> <strong>sz</strong>ázadban jelentős politikai tényező volt a Balkán-fél<strong>sz</strong>igeten.33 Azimént felsorolt régiókkal a középkori <strong>sz</strong>erb államnak esetenként dina<strong>sz</strong>tikus kapcsolataiis voltak. A 19. <strong>sz</strong>ázadban a romantikusan no<strong>sz</strong>talgiázó <strong>sz</strong>erb politikusok a dicső múltraés a hajdani nagy területtel rendelkező államra vis<strong>sz</strong>aemlékezve valójában legitimálniakarták az új Szerb Fejedelemség történelmi kontinuitását.34 Hadd idézzük az emlékiratot:„Szerbiának arra kell törekednie, hogy a török államépület köveit egyenként letördelje,és ezen jó anyagból a régi <strong>sz</strong>erb csá<strong>sz</strong>árság jó ősi alapjain ismét az új <strong>sz</strong>erbbirodalmat felépítse és tető alá hozza."35Memorandumában Garašanin a többi dél<strong>sz</strong>láv területen tervbe vett propagandára iskitért. Íme, egy idevágó idézet: „...cél<strong>sz</strong>erű le<strong>sz</strong> kormányhű egyéneket küldeni különösenBo<strong>sz</strong>nia, Hercegovina, Crnagora (Montenegro) és É<strong>sz</strong>ak-Albániába, hogy értesüléseket<strong>sz</strong>erezzenek be. Ugyanakkor <strong>sz</strong>ükség fog mutatkozni pontosan megismerni Szlavónia,Horvátor<strong>sz</strong>ág és Dalmácia állapotát, valamint Szerémség, Bánság és Bácska népeinekvi<strong>sz</strong>onyait is".36A belügymini<strong>sz</strong>ter a Bulgáriával esedékes kapcsolatoknak egy külön hos<strong>sz</strong>ú fejezetet<strong>sz</strong>entelt. Elképzelései <strong>sz</strong>erint a <strong>sz</strong>erbek a bolgároknak oly módon segíthetnének aleghatékonyabban, ha a <strong>sz</strong>erb állam magára vállalná bolgár tanulók és görögkeleti lelké<strong>sz</strong>ekoktatását, ima- és tankönyveik nyomtatását, valamint oly módon is, ha idővelaktívan kive<strong>sz</strong>i ré<strong>sz</strong>ét majdani fel<strong>sz</strong>abadításukban.37 Ezután a <strong>sz</strong>erb belügymini<strong>sz</strong>terismét vis<strong>sz</strong>atért a „ki<strong>sz</strong>emelt" régiók felderítésének kérdéséhez és azt igen ré<strong>sz</strong>letesenismertette. Garašanin e régiók iránti politikáját illetően többek között a következőketírta: 1. a Szerb Fejedelemség határait a folytonos forgalom miatt jobban megnyitjamajd; 2. törekedni fog arra, hogy a görögkeleti és a katolikus „<strong>sz</strong>erb-horvát népek"<strong>sz</strong>övetsége érdekében azok egymást jobban megértsék; 3. időnként néhány bosnyákifjút a <strong>sz</strong>erb állam <strong>sz</strong>olgálatába fogadnának, akik a politikai, pénzügyi és jogi közigazgatáságai terén <strong>sz</strong>ereznének kiképzést, és azt később hazájukban tudnák ha<strong>sz</strong>nosítani;<strong>4.</strong> mind katolikus, mind pedig ortodox ima- és énekeskönyvek, valamint a Bo<strong>sz</strong>niatörténetét ismertető könyvek nyomtatása, forgalmazása és propagálása révén el kellnyerni a bo<strong>sz</strong>niai lakosság fokozottabb rokon<strong>sz</strong>envét; 5. Szerbiának új kereskedelmiútról is kell gondoskodnia, amely a tengerhez vezetne és kikötőhöz juttatná. (...) Alegjobb megoldás Ulcinj (Thim Józsefnél: Dulcigno) lenne, ahol egy <strong>sz</strong>erb kereskedelmiügynökség felügyelné a <strong>sz</strong>erb kiviteli cikkek árusítását, valamint a francia és angoláruk vételét; (...) a Porta sem ellenezné ezt, mert ezáltal egyik kikötőjének forgalmajelentősen fellendülne; 6. a bo<strong>sz</strong>niai ferencesek még jobb megnyerése érdekében Belgrádbana katolikusok ré<strong>sz</strong>ére egy kápolnát építenének, amelyet - Bécs befolyását megelőzendő- a belgrádi francia konzul védnöksége alá helyeznének; 7. a montenegróiakkalvaló baráti vi<strong>sz</strong>ony <strong>sz</strong>orosabbá tétele értekében a Szerb Fejedelemségnek anyagilagkell őket támogatnia, Oro<strong>sz</strong>or<strong>sz</strong>ág példáját követve pedig az ottani görögkeleti egyházfőnekrendes évdíjat fizetnie.38A Načertanije írója egy kb. 10-15 sornyi kis alfejezetet <strong>sz</strong>entelt a Szerémségnek,Bácskának és a Bánságnak, ahol <strong>sz</strong>intén éltek <strong>sz</strong>erbek. A két külföldi közvetítő diplomatairánti kötelező ti<strong>sz</strong>teletnyilvánítás jeléül Garašanin még három mondat erejéig<strong>sz</strong>ólt a „csehekkel való<strong>sz</strong>övetségről"is. Számára ugyan ez egyelőre „inpraktikus"-naktűnt, de jelezte, hogy „<strong>sz</strong>ükséges Szerbiát Csehor<strong>sz</strong>ággal, Morvaor<strong>sz</strong>ággal és a tótokkal
Bada Zoltán 30 Nemzeti programok: <strong>sz</strong>erbmegismertetni egy óvatos és okos módon, mely nem tűnnék felAu<strong>sz</strong>triának."39 S ezzelvéget is ért az 1844-ben megírt <strong>sz</strong>erb nemzeti külpolitikai memorandum, amelynek -Zach dokumentumával ellentétben - még zárógondolatai sincsenek!A Načertanije tartalma kapcsán meg kell említeni két igen lényeges mozzanatot:a. Szembetűnő, hogy az emlékirat <strong>sz</strong>övegéből, illetve Garašanin akkori, 1844-ik évipolitikai elképzeléseiből végül kimaradtak a Horvát, Szlavón és Dalmát Királyság területeirevonatkozó propagandamunka, illetve a horvátokkal történő majdani területi egyesüléslegapróbb ré<strong>sz</strong>letezései. A mai kortárs <strong>sz</strong>erb történé<strong>sz</strong>ek azzal magyarázzák a<strong>sz</strong>erb belügymini<strong>sz</strong>ternek a Ljudevit Gaj és a horvát Illír mozgalom iránt tanúsítottfokozottabb óvatosságát, hogy nem tudott bennük maradéktalanul megbízni! Mindenpolitikai lépésükben, ge<strong>sz</strong>tusukban ott látta Bécs hatását. Nem utolsósorban, az azonosvalláshoz való tartozás („a katolikus kapocs") is erős érvnek <strong>sz</strong>ámított. Vasilije Krestićakadémikus véleménye <strong>sz</strong>erint Garašanin abban az idő<strong>sz</strong>akban, 1844-ben nem azértmellőzte a horvátokkal való mélyebb együttműködést, mert a dél<strong>sz</strong>láv egység ellenzőjelett volna, hanem azért, mert józanul felmérte, hogy <strong>sz</strong>ámára sokkal fontosabb a többretaksált „új <strong>sz</strong>erb csá<strong>sz</strong>árság", mint egy „bizonytalan illír királyság".40 (Azt azonban márelőre jelezzük, hogy az 1860-as években Garašanin politikai elképzeléseiben nagyonkomoly változás állt be: eljutott egy dél<strong>sz</strong>láv <strong>sz</strong>övetségi állam gondolatáig.)b. A Szerémség, Bánát és Bácska területén élő <strong>sz</strong>erbek ügyében 1844-ben arra alapozott,hogy a magyar rendi alkotmány nyújtotta autonómia kereteinek kiha<strong>sz</strong>nálásamellett nem ártana még jobban fokozni a(z egyetemes) <strong>sz</strong>erbség ös<strong>sz</strong>etartásának ésös<strong>sz</strong>efogásának tudatát.41<strong>4.</strong> A Načertanijé-ben rögzített elképzelések megvalósítására tett 19. <strong>sz</strong>ázadikísérletek és történettudományi értelmezésükIlija Garašanin emlékirata a jövőbeli <strong>sz</strong>erb állam tervezete volt. A memorandum -keletkezésének idő<strong>sz</strong>akában, 1844-ben - gyakorlatilag három fajta integrációs lehetőséggelkecsegtetett:1. a dél-magyaror<strong>sz</strong>ági <strong>sz</strong>erbek csatlakozásának esetében a majdani új <strong>sz</strong>erb államnaktovábbra is megmaradna a <strong>sz</strong>erb nemzeti jellege;2. ha majdan a három horvát történelmi terület is csatlakozna a Szerb Fejedelemséghez,az új állam már elve<strong>sz</strong>ítené kizárólagos <strong>sz</strong>erb jellegét, és egy dél<strong>sz</strong>láv egyesülésrekerülne sor;3. végül, ha történetesen a keletebbre fekvő bolgárok is hozzácsatlakoznának a SzerbFejedelemséghez, abban az esetben a dél<strong>sz</strong>láv nyelvtudomány értelmezése <strong>sz</strong>erint teljesegé<strong>sz</strong>ében megvalósulna a déli <strong>sz</strong>lávok nemzeti egyesülése.42Ilija Garašanin <strong>sz</strong>ámára a <strong>sz</strong>erb nemzeti egység állama kristályti<strong>sz</strong>ta elképzelés és főcélkitűzés volt, míg a horvátok és a bolgárok csatlakozása 1844-ben még meglehetősenködös és bizonytalan lehetőségnek mutatkozott. Az elkövetkező években, illetve évtizedekbena Szerb Fejedelemség a Načertanije <strong>sz</strong>ellemében csak annyit tudott előrelépni,amennyit <strong>sz</strong>ámára az európai nagyhatalmi politika érdekei lehetővé tettek. Az emlékiratbanrögzített távlati tervek valóra váltása ügyében a 19. <strong>sz</strong>ázadban négy közvetlendiplomáciai (és ré<strong>sz</strong>int fegyveres) akcióra került sor. Ezek a következők voltak:1. Az 1848-1849. évi forradalmi események idején - Ilija Garašaninnak és az alkot-