4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya

Csaplár Krisztián 48 Nemzeti programok: albán13 A latin betűs albán ábécét végül 1908-ban fogadta el Monastirban az albán nép küldötteiből állókongresszus.14 Faensen 149. o.15 A 70%-ból 45% volt szunnita, kb. 25% pedig a bektashi dervis rendhez tartozott.16 A koraújkortól kezdve az albánokról született írások - az albán szerzőktől is - az albánok önelnevezését,a shqiptar szót a shqiponje (sas) főnévből vezették le. Innen az általános közvélekedés, hogy azönelnevezés jelentése: 'sas fia',azaz az albánok a 'sas fiai'. (maga Vasa is: „A sast albánul shqype-nekhívják. Shqyperi vagy Shqypeni azt jelenti, hogy „a sas országa". Shqypetar pedig ugyanakkor a „sasfia". In Pashko Vasa: Albanien und die Albanesen. Berlin, 1879. 11.o.). Valójában a shqiptar szó ashqiptoj (érthetően/világosan beszél) igéből származik (vö. „mondd magyarul", azaz „beszéljvilágosan"). Az előbb említett két szóalak a „sas"-ra csak nyelvjárásbeli különbség.17 Vasa a ligában is részt vett egyes kisebb jelentőségű, szintén a nagyhatalmaknak szánt memorandumokkidolgozásában, lásd. a pejëi memorandum (1880.01.10.). In Aktë të Rilindjes Kombëtare Shqiptare1878-1912 (Memorandume, vendime, protesta, thirrje). Red. Pollo, Stefanaq dhe Pulaha, Selami.Tiranë, Akademia e Shkencave të RPS Të Shqipërisë, Instituti i Historisë, 1978. Dokumenti 49. 96. o.Pejë (alb.) = Ipek (török) = Peć (szerb).18 Sami Frashëri (1850-1904): albán író, költő, politikus. 1899-ben írt munkája, a Mi volt, mi most ésmivé válik Albánia (Shqypëria c'ka qënë,c'është e c'do të bëhëtë) című műve a korabeli albánpolitikai teoretikus írások csúcsa. A munka az albánok autonómia és kulturális törekvéseinek rendszerbeszedett elképzelése, egy modern alkotmánytervvel kiegészítve. Pashko Vasa Az igazság... című könyveáltal megfogalmazott gondolatok ebben a munkában továbbmennek, és egy független Albánia gondolatátjárják körül.19 Az albán történetírás szerint Vasa „keze által született" Európában az új probléma: az albán kérdés. InBulo, Jorgo: Pashko Vasa (1825-1892). Historia, 337. o.20 A cikk megírásához a német nyelven megjelent kötet állt rendelkezésre: „Albanien und die Albanesen.Zur griechische Frage. Eine historisch-kritische Studie. Berlin, 1879."(a továbbiakban: Vasa)21 Vasa 68. o.22 Vasa 13. o.23 Vasa 41. o.24 Vasa 24. o.25 Az albánok Nagy Sándorral, ill. Pürhosszal való összekapcsolása középkori (itáliai) eredetű. Az albánszerzők között elsőként Martinus Barletius Szkander bég életrajzában bukkant fel (16. század).26 Vasa 26-32. o.27 Vasa 37.o.28 „Ja, wir würden sogar Albanien lieber sterben sehen, als zerstückelt unter seinen Nachbarn." Vasa: i. m.67. o.29 Vasa 21-22. o. és 29. o.30 Vasa 49-51.0.31 Korábbi önelnevezésük arbën, ill. arbër volt. Ezt őrizték meg a 15. század végén Dél-Itáliába kivándoroltalbánok is, akik magukat a mai napig arbërësh-nek hívják.32 Vasa 31.o.33 Vasa egyszerre két dolognak akart megfelelni: fel akarta kelteni az albánok ellenállását (eszmei alapotis kínálva ehhez), ugyanakkor nem akarta, hogy ez a birodalom ellen (is) irányuljon. Vasa 30. és 45.o.34 Janinai Ali a janinai vilajet pasájaként vont személyes irányítása alá a mai fél Albániára, Görögországraés Macedóniára kiterjedő területeket. Élete utolsó éveiben megpróbált függetlenedni a szultántól és abirodalomtól. Mustafa Bushati a shkodrai vilajet pasája volt, hatalmának mértéke vetekedett Aliéval,neki azonban nem voltak függetlenedési törekvései. Mindketten albán származásúak voltak és a 18-19. század fordulóján éltek.35 Vasa 30. o.36 „Das albanische Element war zu allen Zeiten seinen Prinzipien treu. Stets haben die Albanesen ihrenSouverain geliebt, und lieben ihn noch; sie lieben ihr Vaterland und seine Traditionen mit der ganzenKraft ihrer Seele, mit der ganzen Energie ihres Charakters." Vasa 54. o.37 Vasa 47. o.38 Vasa 54. o.39 Vasa 55-56. o.40 Vasa 63. o.4241o. elsőként VasaAzaz:59-62.azazalbánalbánok o.területeketegyetlenfelosztanákösszekötőésszála,a [szomszédosa hagyományoknépek általés nyelvelindított]semmisülnemodernizációmeg. Vasakövetkeztében58-60.