4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
- No tags were found...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Csaplár Kri<strong>sz</strong>tián 42 Nemzeti programok: albánI<strong>sz</strong>tambulban eleinte nyomorgott, gyakran aludt az örmény temetőben. Később egylókereskedőnél sikerült állást <strong>sz</strong>ereznie. Nyelvtudására azonban itt is felfigyeltek ésezzel megnyílt előtte az út az o<strong>sz</strong>mán admini<strong>sz</strong>trációban; pontos hivatali karrierjét azonbaneddig nem rekonstruálták.9 Annyi bizonyos, hogy 1863-ban - <strong>sz</strong>erb(horvát) nyelvtudásamiatt - az ebben a korban ismert o<strong>sz</strong>mán államférfi és történetíró Ahmed Cevdetpasa titkára és tolmácsa lett annak bo<strong>sz</strong>nia-hercegovinai kormányzati körútján. Az 1864októberéig tartó utazás során nyitott <strong>sz</strong>emmel járt: feladatai mellett Bo<strong>sz</strong>nia-Hercegovinatörténelme iránt is érdeklődött. A mis<strong>sz</strong>ió befejeződése után franciául megírta azút <strong>sz</strong>emélyes tapa<strong>sz</strong>talatait.10 Ebben a műben helyet kapott egy történeti bevezetés is; akönyv, bár <strong>sz</strong>ámos helyen pontatlan, mégis jó képet ad a tartomány korabeli kulturálisés gazdasági vi<strong>sz</strong>onyairól. 1867-ben Aleppóba helyezték, de 1872-ben már hazájávalkapcsolatban ragadott tollat és írt Montenegró albániai (Albánia ekkor még csak földrajzifogalom) kapcsolatairól."A török admini<strong>sz</strong>trációban eltöltött évek során is hű maradt albán gyökereihez.Személye jó példája annak, hogy az albán elit nagyobb ré<strong>sz</strong>e ös<strong>sz</strong>hangba tudta hoznialbán <strong>sz</strong>ármazását és a birodalomhoz való lojalitást, ill. az ezzel együtt járó o<strong>sz</strong>mántudatot - még akkor is, ha nem mu<strong>sz</strong>lim, hanem katolikus vallású volt. Az itáliai forradalmiérzésben felnőtté vált Vasa az 1860-es években az elsők között kezdett az albánságcivilizációs fellendítése érdekében dolgozni. I<strong>sz</strong>tambulban ré<strong>sz</strong>t vett az első albánkulturális egyesületek megalakításában. Ezek az egységes irodalmi nyelvhez nélkülözhetetlenalbán ábécé kidolgozását tűzték ki célul, illetve társadalmi kérdésekkel foglalkoztak.Ekkor került kapcsolatba Konstantin Kristoforidhi nyelvés<strong>sz</strong>el, illetve IsmailQemal Vlorával, aki 1912-ben kikiáltotta a független albán államot.12 A mu<strong>sz</strong>lim albánoka török, illetve az arab írásmód elfogadása mellett kardoskodtak; a dél-albániaiortodoxok görög betűkkel <strong>sz</strong>erettek volna írni, míg az é<strong>sz</strong>aki katolikusok a latin betűsírást kívánták bevezetni. Az 1867-ben alakult Központi Kulturális Testvériség (Vëllazëriaqendrore kulturore) egyesület ülésein Vasa - aki az ábécé kialakítására <strong>sz</strong>ámos javaslatottett - ez utóbbi mellett tört lándzsát.11Eközben a hivatali karrierje is <strong>sz</strong>épen alakult. 1877-ben a kormány megbízása Bo<strong>sz</strong>nia-Hercegovinábarendelte, hogy vezesse az ottani reformbizottságot. A felkelés kitörésemiatt azonban el kellett hagynia a tartományt. 1878-ban a ko<strong>sz</strong>ovói vilajetbe helyezték,a vilajet tanácsába. Itt, Prishtinában kötött ismeretséget a párizsi kommünleverése után Törökor<strong>sz</strong>ágba menekült francia tábornokkal, Paul Cluseret-vel (1823-1900) is.14A bo<strong>sz</strong>niai felkelés idővel lángba borította a Balkán-fél<strong>sz</strong>igetet. A birodalom európairé<strong>sz</strong>én élő kere<strong>sz</strong>tény népek elérkezettnek látták az időt az önállóság kivívására.Saját nemzetállamuk megteremtésekor a függetlenség elve<strong>sz</strong>tése előtti középkori államelőzményükterületét <strong>sz</strong>erették volna vis<strong>sz</strong>a<strong>sz</strong>erezni. A 19. <strong>sz</strong>ázad végén azonban anemzetiségi vi<strong>sz</strong>onyok termé<strong>sz</strong>et<strong>sz</strong>erűleg nem voltak azonosak a középkori állapotokkal.Oro<strong>sz</strong>or<strong>sz</strong>ág hadba lépése után a <strong>sz</strong>erb, montenegrói és görög seregek ti<strong>sz</strong>tánalbánlakta területeket is or<strong>sz</strong>águkhoz <strong>sz</strong>erettek volna csatolni. A modernizációval ilymódon <strong>sz</strong>embesülő albánság komoly kihívás elé került. A <strong>sz</strong>om<strong>sz</strong>édos népek évtizedeselőnyben voltak: a vallásra és/vagy az anyanyelvre alapozott nemzet identitás már elértea <strong>sz</strong>élesebb néprétegeket is, illetve az egyes népek politikusai és értelmiségei márnémi nemzetközi tapa<strong>sz</strong>talatot is <strong>sz</strong>ereztek ügyük propagálása során. A <strong>sz</strong>erbek, görögök,bolgárok és románok függetlenedési harcukhoz segítséget kaptak az ortodoxia
Change language