4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
- No tags were found...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Bada Zoltán 34 Nemzeti programok: <strong>sz</strong>erbDra•a Mihailović ezredes (majdan tábornok) vezette Ravna Gora-i csetnik mozgalomrendelkezésére bocsátotta, és annak nagy<strong>sz</strong>erb területrendező politikájához idomította.60Talán mondani sem kell, hogy ezzel a tettével a neves tudós maximálisan di<strong>sz</strong>kreditáltaa <strong>sz</strong>erb integrációs programnak két világháború közötti jugo<strong>sz</strong>láv-értelmezését.Amikor cselekedete kitudódott, több se kellett a német és ola<strong>sz</strong> meg<strong>sz</strong>állókkal mindvégigkollaboráló horvát u<strong>sz</strong>tasa rezsimnek: sajtó-propagandája Garašanin emlékiratátnemes egy<strong>sz</strong>erűséggel „nagy<strong>sz</strong>erb sovini<strong>sz</strong>ta és terület<strong>sz</strong>erző törekvéseket tükröző dokumentummádegradálta"!61Véleményünk <strong>sz</strong>erint ez a második világháborús mozzanat volt a legkritikusabbpillanat, mert a <strong>sz</strong>erbellenes érzelmeket és a nemzeti önállósulási gondolatokat leginkábbkinyilvánító horvátok, bosnyákok és albánok éppen attól az időponttól, 1941-tőlkezdték lankadatlanul bírálni a 19. <strong>sz</strong>ázadi dokumentumot - s ennek <strong>sz</strong>ellemében bíráljákmég napjainkban is! A nem <strong>sz</strong>erb történé<strong>sz</strong>ek és publicisták alkotásaiban IlijaGarašanin mellé a „vádlottak padjára" kerültek még a következő <strong>sz</strong>emélyiségek és alkotásokis: Vuk Stefanović-Karadžić (1787-1864) <strong>sz</strong>erb nyelvtudós és polihi<strong>sz</strong>tor, akia „Szerb mindenki és mindenhol" (<strong>sz</strong>erbül: „Srbi svi i svuda") című 19. <strong>sz</strong>ázadi alkotásávalés a što-nyelvjárás kapcsán hangoztatott nyelvtudományi elméletével valójábannagy<strong>sz</strong>erb nemzeti nézeteket hirdetett; Nikola Stojanović (1880-1964) a hercegovinaiMostarban <strong>sz</strong>ületett <strong>sz</strong>erb jogá<strong>sz</strong> és nagy<strong>sz</strong>erb ideológus A ti vagy a mi kiirtásunkigcímű alkotása miatt (Do istrage vaše ili naše); Jovan Cvijić (1865-1927), a neves <strong>sz</strong>erbföldrajztudós, akinek egyik írásából gyakran <strong>sz</strong>okták kiragadni a következő mondatot:A <strong>sz</strong>erb kérdést erő<strong>sz</strong>ak alkalmazásával kell megoldani (Srpski se problem mora rešitisilom); Vasa Čubrilović (1897-1990) történé<strong>sz</strong> és akadémikus, az 191<strong>4.</strong> évi <strong>sz</strong>arajevóimerénylet egyik legfiatalabb ré<strong>sz</strong>tvevője, aki Az arnauták kitelepítése (IseljavanjeArnauta) című 1937. évi hírhedt nyilvános előadásában kifejtette az i<strong>sz</strong>lám felekezetűalbán lakosságnak Ko<strong>sz</strong>ovóról való eltávolítását ún. „puha és kemény mód<strong>sz</strong>erek kombinációjával";Stevan Mojević (1888-1946), Banja Luka-i illetőségű <strong>sz</strong>erb ügyvéd éscsetnik-ideológus a Homogén Szerbiáról alkotott politikai programja miatt (HomogenaSrbija); s végezetül, a Szerb Tudományos és Művé<strong>sz</strong>eti Akadémia 1986. évi „elhíresült"Memoranduma.623. A Načertanije iránt külföldön, különösen a német nyelvterületen az első világháborúutáni években élénkült meg az aktuálpolitikai <strong>sz</strong>ükségletektől inspirált tudományosérdeklődés. Az 1920-as és az 1930-as években az emlékirat már bekerült az ún.háborús felelősség irodalmának (németül: Kriegsschuldfrage Literatur) körébe is. Ennekjegyében 1930-ban a német birodalomgyűlés egy parlamenti vitasorozat <strong>sz</strong>ükségletekéntlefordíttatta német nyelvre Ilija Garašanin tervezetét. Végső soron a Načertanije1906. évi belgrádi megjelentetése és a Narodna Odbrana (Nemzetvédelem) nevű <strong>sz</strong>erbiaikonspirációs <strong>sz</strong>ervezet 1908. évi megalakítása volt a Reichstagban a két leggyakrabbanemlegetett érvelés egy hipotézis bizonyítására - nevezetesen annak igazolására,hogy a <strong>sz</strong>erb államvezetés a Karađorđević dina<strong>sz</strong>tia 1903. évi hatalomra jutása ótafolyamatosan újabb területek megkaparintásán fáradozott!63 Ezt az elméletet írásos formábanelsőként Stephan Fr. Sarkotić tábornok is hirdette Der Banja Luka-Prozesscímű 1933-ban megjelent könyvében, amelyet az első világháború idején lezajló egyikleghírhedtebb hűtlenségi pernek <strong>sz</strong>entelt. Az O<strong>sz</strong>trák-Magyar Monarchia egykori magasrangú katonati<strong>sz</strong>tje alkotásának bevezető ré<strong>sz</strong>ében Garašanin emlékiratát úgy mutattabe az olvasóknak, mint a „<strong>sz</strong>erb hódítások kiindulópontját."64
Change language