4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya

Hamberger Judit 82 Nemzeti programok: cseh(lengyelek, csehszlovákok, délszlávok és ruszinok) a kölcsönös támogatásban látta. Ezaz alapja a gyengébb közép-európai nemzetek szabadságának. Még a szlovákok önmeghatározásijogát is elismerte, annak ellenére, hogy nézetüket nem osztotta. Megfogalmazta,hogy a szlávok csak akkor lehetnek együtt erősek, ha az egyes szláv nemzetekerősek lesznek. A kis nemzetek erejét a világban szellemi és politikai erejük alapjánítélik meg.2. 2. A nemzeti követelések és lehetőségek viszonyaHavlíček a nemzeti liberálisok köréhez tartozott, amelynek vezetője Palacký volt.Havlíček és Palacký között elvi és gyakorlati együttműködés, valamint jelentős levelezésbontakozott ki.14 Havlíček publicistaként népszerűsítette, magyarázta, terjesztette,képviselte azokat a nézeteket, amelyeket Palacký tudósként foglalt politikai programokba.Havlíček lapjai a nemzeti liberálisok eszméinek, törekvésének és tevékenységénekhíradójává, platformjává váltak. Ők ketten az alapelvekben nagyon közel álltakegymáshoz, de néhány kérdésekben eltértek nézeteik. Mindketten az osztrák birodalomföderalisztikus átalakításának hívei voltak, de Palacký kétkamarás parlamentet képzeltel, Havlíček pedig egykamarásat. Havlíček az általános választójog megadásának és anemesség rendi privilégiumainak megszüntetése álláspontján állt, Palacký ezeket nemakarta eltöröltetni. Havlíček tehát elveiben demokratikusabb, „néphez közelibb" volt,mint Palacký.Az 1848 márciusában kezdődött, forradalmi hangulatú időkben tevékenyen résztvett a felgyorsult politikai folyamatokban. Ekkor bontakozott ki a két politikai tábor, aradikális demokraták (a forradalom hívei) és a nemzeti liberálisok (a reformok, azalkotmányos átalakítás hívei) vitája arról, hogy a cseh nemzetnek melyik utat kelleneválasztania. Havlíček nem a forradalmat igenlő radikális demokratákhoz, hanem a reformokatpártoló, mérsékeltebb nemzeti liberálisokhoz csatlakozott. Nézeteit tekintvea két politikai csoport között állt, mert a nemzeti liberálisoknál demokratikusabb, ésplebejus volt, viszont realistább és józanabb volt, mint a radikális demokrata ifjúság, éselutasította az érzelmi indíttatású forradalmat.151848-ban úgy értékelte, hogy nincs szükség a forradalomra, mert békés úton, azalkotmányos reformok és a parlamentarizmus útján végre fogják hajtani azokat a változásokat,amelyek a nemzetek és nemzetiségek egyenjogúsításához szükségesek. A reformerekmelletti kiállását azzal magyarázta, hogy „arra van szükség, hogy a forradalmiidőkben (is) okosan, mérsékelten viselkedjenek, hogy ne tévesszék szem elől a célt,ne mondjanak le a célról, és ne álljanak meg az oda vezető út felénél, de ne is akarjanakegyszerre mindent, ha az nem lehetséges, hanem mindig csak annyit, amennyit meglehet kapni, és amennyit érvényesíteni lehet".161848 tavaszától a cseh nemzeti fejlődés szempontjából több fontos esemény is lezajlott,amelyek Havlíček politikai publicisztikáját is befolyásolták. Az egyik az volt,hogy Palacký, mint a cseh nemzet tudós szellemi vezetője, nyílt levélben utasítottavissza a német liberálisok Frankfurti Parlamentjének azon kérését, hogy (Ausztria keretében)a csehek is csatlakozzanak a nagy német egyesítéshez. Palacký, híres FrankfurtiLevelében ezt visszautasította, és a csehek cseh mivoltát hangsúlyozta a németekkelszemben (és ugyanezt tette Havlíček is az újságja hasábjain). Ez abból a felismerésbőlkövetkezett, hogy a németek ügye nem a cseheké, s hogy a németországi németeknagynémet alapon politizálnak, ezzel szemben a bécsi kormány nemzeti szempontból