4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
- No tags were found...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Limes 59 Nemzeti programok: <strong>sz</strong>lovénSzilágyi ImreIvan Cankar: Szlovénok és jugo<strong>sz</strong>lávok*1913. augu<strong>sz</strong>tus 21-én a ljubljanai/laibachi tartományi bíróság zárt tárgyaláson egyhetielzárásra ítélte Ivan Cankart (1876-1918), a <strong>sz</strong>lovénok talán legjelentősebb íróját.A vád <strong>sz</strong>erint Cankar az 1913. április 12-én a ljubljanai városházán, a fenti címmelmegtartott előadásán a büntető törvénykönyv 305. paragrafusa <strong>sz</strong>erint kihágást követettel a közrend és a köznyugalom ellen. Annak érdekében, hogy a per jelentőségét, azelőadáson, a rendőrségi kihallgatáson, majd a bíróságon elhangozottakat jobban megérthessük,át kell tekintenünk, hogy milyen megfontolások vezették a <strong>sz</strong>lovén értelmiségieketés a politikailag aktív <strong>sz</strong>lovénokat a hos<strong>sz</strong>ú 19. <strong>sz</strong>ázadban, különösen pedig a20. <strong>sz</strong>ázad elején.Történeti előzményekAz említett idő<strong>sz</strong>akban a nemzeti probléma iránt fogékony <strong>sz</strong>lovén értelmiségiekethárom - egymással lényegében <strong>sz</strong>oros ös<strong>sz</strong>efüggésben lévő - kérdés foglalkoztatta: a<strong>sz</strong>lovén nemzettudat állapota, az Au<strong>sz</strong>triához (a németekhez), illetve a dél<strong>sz</strong>lávokhozfűződő vi<strong>sz</strong>ony. A különböző o<strong>sz</strong>trák örökös tartományokban (Krajna, Karintia, Stájeror<strong>sz</strong>ág,I<strong>sz</strong>tria, a görzi grófság) élő, s a tartományi határok által egymástól elvála<strong>sz</strong>tott<strong>sz</strong>lovénok körében csak lassan alakult ki az egységes <strong>sz</strong>lovén nemzet tudata, azemlített idő<strong>sz</strong>ak kezdetén ugyanis (de még később is elég sokáig) meghatározó volt atartományi hovatartozás élménye. Anton Tomaž Linhart (1756-1795) volt az első, akiVersuch einer Geschichte von Krain und den übrigen Länder der südlichen SlavenOesterreichs című 1788-179l-ben megjelent művében arról írt, hogy az említett tartományokbanélő <strong>sz</strong>lávok egy nép, a <strong>sz</strong>lovén nép ré<strong>sz</strong>ei. 1809-ben a nyelvé<strong>sz</strong> JernejKopitar (1780-1844) mutatta ki Grammatik der slavischen Sprache in Krain, Kärntenund Steyermark című művében, hogy az e tartományokban be<strong>sz</strong>élt nyelv a nyelvjárásikülönbözőségek ellenére is egy nyelvnek tekintendő. A 19. <strong>sz</strong>ázad hú<strong>sz</strong>as—harmincaséveiben megindult az egységes <strong>sz</strong>lovén irodalmi nyelv kialakításának folyamata, s abonyolult társadalmi-gazdasági-kulturális folyamatok, illetve a <strong>sz</strong>lovén értemiségiekküzdelme eredményeképpen, <strong>sz</strong>ámos nehézség közepette, de a 19-20. <strong>sz</strong>ázad fordulójatáján többé-kevésbé meg<strong>sz</strong>ilárdult az egységes <strong>sz</strong>lovén nemzettudat.A nemzettudat megerősítését ré<strong>sz</strong>ben nehezítette ugyan a németekhez és a dél<strong>sz</strong>lávokhozfűződő vi<strong>sz</strong>ony, ugyanakkor hozzá is járult e nemzettudat kikristályosodásához.Az Au<strong>sz</strong>triához (a németekhez) fűződő vi<strong>sz</strong>onynak négy fontos aspektusa volt. Azelső az úgynevezett au<strong>sz</strong>tro<strong>sz</strong>lávizmus. Erről az ideológiáról a történettudomány a következőtállítja: „Az au<strong>sz</strong>tro<strong>sz</strong>lávizmus az 1820-as években kialakult kulturális, majd* Ké<strong>sz</strong>ült az OTKA T043186 <strong>sz</strong>ámú kutatásának keretében.
Change language