4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
- No tags were found...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Bényei Miklós 70 Nemzeti programok: magyarvégzett munka az egyén önmegvalósításának területe, az igazi boldogság forrása. Vi<strong>sz</strong>onylaghamar felismerte igazi hivatását; 1837 végén már arról tudatta meghitt barátját,Szalay Lá<strong>sz</strong>lót, hogy az imént idézett általános óhaj konkrét tartalmat nyert, éskifejezetten a hazához kötődött: „Eljött az idő, hol végre a nemzetnek, mely múltjahibáirul meggyőződött, irányt kell adnunk, s ez leend életem iparkodása." Sokoldalútehetségét, <strong>sz</strong>éles körű műveltségét, lenyűgöző olvasottságát e közösség <strong>sz</strong>olgálatának<strong>sz</strong>entelte, a magyarság anyagi és <strong>sz</strong>ellemi felemeléséhez kívánt hozzájárulni.Amikor az 1830-as évek végén az ifjú Eötvös a politikai pályára lépett, a magyaror<strong>sz</strong>ágipolitikai vezetőréteg előtt két súlyos feladat megoldása állt. Egyfelől a feudalizmuselmélyült válságának leküzdése, az or<strong>sz</strong>ág modernizációja, a polgárosodás folyamatánakfelgyorsítása. Másfelől a nemzeti önrendelkezés hatékony biztosítása, az o<strong>sz</strong>trákuralkodóház, tágabban a bécsi udvar, az ab<strong>sz</strong>olutista törekvések, valamint a nemzetijogaik megtartásáért, vis<strong>sz</strong>a<strong>sz</strong>erzéséért küzdő magyar rendek között fe<strong>sz</strong>ülő, időnkéntelsimuló, a reformkorra azonban ismét kiújuló ellentét tompítása, a nemzeti fejlődésérdekében megfelelő kompromis<strong>sz</strong>umok keresése. Ráadásul a belső fejlődést mégegy harmadik ellentmondás is terhelte: a nemzeti öntudatra ébredés közvetlen következményekénta soknemzetiségű államban egyre inkább <strong>sz</strong>embekerültek egymással amagyarok és a más ajkú népek.Eötvös mindhárom sorskérdésre a kor egyik uralkodó, progres<strong>sz</strong>ív ideológiai irányzata,a liberalizmus - vagy ahogy itthon nevezték: a <strong>sz</strong>abadelvűség - e<strong>sz</strong>merend<strong>sz</strong>erébentalálta meg a <strong>sz</strong>ámára leginkább elfogadható vála<strong>sz</strong>t. Tájékozódott más irányban is:megismerkedett valamennyi <strong>sz</strong>ámottevő gondolati struktúrával, egyebek között tanulmányoztaa konzervatív nézeteket, a kere<strong>sz</strong>ténység államelméleti tanait és a korai <strong>sz</strong>ocialistákírásait is. Bár elmélyülten, tárgyilagosan mérlegelte érveiket, és világosanlátta a létező, kibontakozó kapitalizmus árnyoldalait, mindig arra a következtetésrejutott, hogy igenis érdemes, sőt kell is vállalni a polgárosodás minden kockázatát, merta liberális elvek helyes alkalmazásával a ve<strong>sz</strong>élyek elháríthatók, a kapitalista fejlődésmegti<strong>sz</strong>títható a salaktól, súlyos hátrányai elkerülhetők, ily módon a társadalmi haladáscélja, az egyéni (individuális) <strong>sz</strong>abadság kiteljesedése elérhető.Leginkább hazánk polgári átalakulásának problémája foglalkoztatta. Már első or<strong>sz</strong>ággyűlésifel<strong>sz</strong>ólalásaiban és Kölcsey Ferenc felett tartott emlékbe<strong>sz</strong>édében, valamintművé<strong>sz</strong>ileg is értékes politikai es<strong>sz</strong>éiben (Vélemény a fogházjavítás ügyében, SzegénységÍrlandban,A zsidók emancipációja, Kelet Népe és Pesti Hírlap) egyértelműen állástfoglalt a polgárosodás <strong>sz</strong>ükségessége mellett, ezekből a műveiből már egy <strong>sz</strong>abadelvűreformprogram körvonalai rajzolódtak ki. Ezt fejle<strong>sz</strong>tette tovább a negyvenes évekközépső harmadában, amikor fiatal elvbarátaival, az ún. centralistákkal együtt tudományosalapossággal, a nyugati minták tudatos követésével kidolgozták egy sajátos polgárijövőkép meghatározó elemeit, mindenekelőtt az alkotmányosan központosított állam<strong>sz</strong>ervezet(innen az elnevezésük) ré<strong>sz</strong>letes tervezetét, miközben a hazai közvéleménnyelmegismertették a parlamenti kormányzás lényegét és mód<strong>sz</strong>ereit. Eötvös felsőházibe<strong>sz</strong>édeiben, a csoportjuk kezébe került Pesti Hírlap (1844-48) hasábjain, és amár említett Reform c. könyv lapjain fejtette ki nézeteit. Gyökeres változtatásokatakart: a túlhaladott feudális jogrend és politikai <strong>sz</strong>erkezet fel<strong>sz</strong>ámolását, a kapitalistafejlődés, a tőkés piacgazdaság útjában álló akadályok eltávolítását. Követelte a nemességkizárólagos politikai hatalmának, a kiváltságoknak, mindennemű előjogoknak és ahagyományos, <strong>sz</strong>erinte elavult nemesi vármegyerend<strong>sz</strong>ernek (a rendi municipalizmusnak)
Change language