4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya

Limes 122 Szemleilyenként próbálta meg saját regionálisfejlődését elősegíteni. Vajdaság specialitása,hogy az Alföld felszabdalásával kerültJugoszláviához, és különböző alrégiókelemeiből tevődik össze. Mindkét régió azadott állam közigazgatási és politikai szempontjaiszerint alakult a különböző történelmikorszakokban, és így fejlődésük iseltérő. Alakulásuk útjának felvázolásávalszeretné Gulyás László hozzásegíteni olvasóitáltalában a régiók fejlődésének jobbmegértéséhez.Gazdasági fejlődésük folyamatát tehátúgy indítja, hogy megvizsgálja, milyen kiindulásihelyzetben voltak, amikor a Monarchiábanegy, vagy legalábbis közös államkeretbenvoltak, és mi történt velük azután,hogy a Monarchia kis nemzetállamokraesett szét. (A szerző itt olyan fogalmatvezet be, amelynek jelentése nemvilágos: beszél a 'kisnemzeti' széttagoltságról.Nem világos, hogy mit is ért ezen,és hogy vajon mikor voltak ezek a régiók'nagynemzeti egységben', és amikor abbanvoltak, melyik volt az a 'nagynemzet',amelyik egységbe foglalta e régiókat,sőt, hogy mi a nagynemzet és mi akisnemzet kritériuma?)A régiók történeti áttekintésében fontosszempontként tartja következetesenszámon a magyar etnikum, a „magyarelem" jelenlétét a vizsgált régiókban. Ezérzékelhetően a szándéka is volt, de eztegyúttal a történelmi tények is kikényszerítették,hiszen e két régióban jelentősmagyar kisebbség maradt. Tehát a régiókatnemcsak állami-politikai és közigazgatásiszempontok alapján, hanem az adottrégió és az állam etnikai és gazdasági viszonyaialapján is megvizsgálja, és e vizsgálatotkövetkezetesen végigviszi mindenmeghatározó történelmi korszakon és időszakon.Áttekinti tehát a területi, nemzetiségi-etnikai,politikai, közigazgatási ésgazdasági viszonyokat a Monarchia időszakában,a Magyar Királyság területén, anemzeti 'kisállamiság' idején, egészen2000-ig bezárólag.Regionális szakemberként vállalkozika régió és a regionalitás fogalmának tisztázására,amihez segítségül hívja a közigazgatástörténetének eddig felhalmozott ismereteitis. Beszél a politikai indíttatásúközigazgatási egységekről és a gazdaságönfejlődéséből fakadó regionalitásról, amagyar megyerendszerről és az osztrákközigazgatási beosztás reformjairól, valaminta nemzeti utódállamok közigazgatásibeosztásra vonatkozó reformjairól, minta magyar kisebbség regionális önszervezésénektudatos gátjairól.A Monarchia nemzeteinek politikai törekvéseités államiságuk elérésének folyamataita felszínen mozgó ismeretek általkövethetjük nyomon. A határok meghúzásánakés az új államok regionális politikájánaktaglalásánál kiemelte, hogy a Monarchiábankialakult régiókból 1918 utánmindössze kettő maradt meg, a többit államhatárokkalvagy új közigazgatási határokkalszabdalták szét.A legérdekesebb az államok és a régiókgazdasági dimenzióinak taglalása, amelyekbőlvilágossá válik, hogy a Felvidékés Vajdaság miért volt fontos, és miértolyan fontos stratégiai kérdés ma is az utódállamokszámára. A két régió ugyanisCsehszlovákiának-Szlovákiának, illetveJugoszláviának-Szerbiának az éléskamrátjelentik, mert mindkét régió jelentős mezőgazdaságitermeléssel rendelkezik.A két régió történeti hányattatásait, atörténelmi és államfordulatok végzetes politikai,gazdasági és nemzetiségi szempontúhatásait veszi sorra, és így rajzolódik kibelőlük az a sors, aminek folytán a kétrégió a mai, kedvezőtlen állapotába jutott.A szerző megnevezi a régiók fejlődésénekgátjait, amelyeket a nacionalizmusban ésa határ menti izolációban sűrít össze. Ahatár menti izolációt azonban a Vajdaságjobban megszenvedte, mert a jugoszláv-