4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya

Limes 112 SzemleDéli szomszédaink a nemzeti vágyak és anagyhatalmakközöttBár 1991 után nagymértékben megnőttaz érdeklődés déli szomszédaink iránt, ezmindenekelőtt a jelenkor eseményeinekfeltárására, megértésére irányult. Márpedigépp a Balkán az, ahol talán a legvilágosabbanlátszik, hogy a jelen eseményeitsemmiképpen sem érthetjük meg a múltföltárása nélkül. Szó sincs azonban arról,hogy Ress Imre a jelen felől magyaráznáa múltat. Még akkor sem, ha már a bevezetőbena maga természetességében utalarra, hogy a jelen bizonyos eseményei,például Jelačić bán zágrábi szobrának1990-ben történt újbóli felavatása „térségünkmásfél évszázada tartó nemzetállamiátrendeződésének állomásai" közül azegyik. S akkor sem, ha a legteljesebbegyetértéssel idézhetem a következő gondolatmenetét:„Amikor az 1990-es évekelején a kétpólusú világrend megszűnésemegnyitotta a lehetőséget Európa keleti felénekaz európai integrációhoz való csatlakozásra,a multinacionális jugoszláv államalakulategyidejűleg nemzeti alkotóelemeirehullott szét. Sokan értetlenül szemléltéke jelenséget, pedig végeredménybenaz a nemzeti dezintegrálódási folyamatjutott el a végkifejletéhez, amely az 1848-as forradalmakkal vette kezdetét."Nem, a szerző a korabeli források rendkívülalapos ismerete (a történelem-német-levéltárvégzettségű Ress Imre 1995-ig magyar és osztrák levéltárak munkatársavolt) és a releváns történeti szakiroda-Ress Imre: Kapcsolatok és keresztutak. Horvátok,szerbek és bosnyákok a nemzetállam vonzásában.Budapest, L'Harmattan, 2004, 288.lom feldolgozásának birtokában alakítottaki egyéni, a kor belső logikájának megismeréséreirányuló megközelítését. Ezolyan komplex látásmód, amely két szempontegyüttes érvényesítésére törekszik,mégpedig az egész köteten végighúzódókövetkezetességgel. Egyrészt azt vizsgálja,hogy az alcímben említett nemzetek politikusaimilyen (folyamatosan változó, alkalmazkodó,egymásét gyakran keresztező)nemzeti stratégiát alakítottak ki, illetveigyekeztek megvalósítani, s hogy ennekmilyenek voltak a belső (strukturális,belpolitikai és személyi) feltételei. Másrésztazt, hogy miképpen próbálták elképzeléseiketa rendkívül összetett, és ugyancsakgyakran változó nagyhatalmi ésszomszédsági viszonyok között érvényesíteni.Ezen a szinten azután kitüntetett helyetkapott az említett népek és politikusok,valamint Magyarország sokszorugyancsak bonyolult kapcsolatrendszerénekelemzése. Ress Imre egyszerre alkalmazzaa megértő, empatikus szemléletetés a kritikai vizsgálódást. Mindennek eredményeképpennem csupán számos újdonságottár a szemünk elé, de már ismert eseményeketis új összefüggésekbe helyez.Ilyen módon sajátos kaleidoszkópot kapunk,ahol az egyes (gyakran már máskörnyezetben megismert) részek új és újszempontok alapján válnak egy-egy témaépítőelemeivé.Először az említett népek történetíróinaktörekvéseiről kapunk képet, hiszenEurópa keleti felén „a történetírás tudatosanvállalta a nemzet ébresztését és szolgálatát".Amíg a nemzeti mozgalmak fel-