4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
- No tags were found...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Sokcsevits Dénes 52 Nemzeti programok: horvátdenekelőtt újjáalakult az egykori illír mozgalomból még 1848 előtt kinőtt Horvát Nemzeti(Liberális) Párt. Közti<strong>sz</strong>teletben álló vezetője a horvát kultúra és tudomány nagy mecénása,Josip Juraj Strossmayer gyakovári püspök lett. A Nemzeti Párt ideológiája tulajdonképpenmár a sajtó<strong>sz</strong>abadság helyreállásakor elindított zágrábi lap, a Pozor 1860-as<strong>sz</strong>ámaiban körvonalazódott. A párt fő ideológusa a modern horvát történettudománymegteremtője, Franjo Rački volt. Franjo Rački az illír hagyományok <strong>sz</strong>ellemében aföderalizált Habsburg Monarchia keretein belül meg<strong>sz</strong>ervezendő (horvát vezetésű) dél<strong>sz</strong>lávállami egység gondolatát éle<strong>sz</strong>tette föl, s ugyancsak Ljudevit Gaj nyomán nemzárta ki az ennél tágabb keretekben (vagyis a Szerbiával, Bulgáriával együtt)megvalósítandó nagyobb államalakulat távoli jövőbeli megteremtésének lehetőségét.Rački és pártjának többsége azonban <strong>sz</strong>ámolva a neoab<strong>sz</strong>olutizmus miatt o<strong>sz</strong>trákellenesés magyarbarát horvátor<strong>sz</strong>ági közhangulattal, az 1861-es zágrábi <strong>sz</strong>áborban a Magyaror<strong>sz</strong>ággalév<strong>sz</strong>ázadokon át fennállott közjogi kapcsolat újjáéle<strong>sz</strong>tése mellett foglalt állást- igaz, a közjogi kapcsolatot a teljes állami egyenjogúság alapján, egyfajta per<strong>sz</strong>onáluniókéntképzelte el. Rački és elvbarátai ráadásul sohasem mondottak le teljesen aHabsburg Monarchia föderali<strong>sz</strong>tikus átalakításának au<strong>sz</strong>tro<strong>sz</strong>láv álmairól. Mindenesetre1861-ben a Nemzeti Párt támogatásával fogadta el a horvát <strong>sz</strong>ábor az 1861/XLII.törvénycikkelyt, mely Magyaror<strong>sz</strong>ággal létesített volna per<strong>sz</strong>onáluniót, s a horvát <strong>sz</strong>ábornemzeti párti többsége 1861 ő<strong>sz</strong>én elutasította a horvátok ré<strong>sz</strong>vételét a bécsi BirodalmiTanácsban (vála<strong>sz</strong>ul az uralkodó a horvát <strong>sz</strong>ábort ugyanúgy felo<strong>sz</strong>latta, mint korábbana magyar or<strong>sz</strong>ággyűlést). A bécsi orientációt az 1860-as években majd az Ivan Mažuranićvezette Önálló Nemzeti Párt fogja képviselni.Az 1861-es horvát <strong>sz</strong>áborban újjáéledt az 1848 előtti magyarbarát politikai erő, aMagyaror<strong>sz</strong>ággal való reáluniós követelései miatt unionistának nevezett párt is. Tagjaiúgy ítélték meg, hogy Horvátor<strong>sz</strong>ág <strong>sz</strong>ebb jövőjének biztosítása, az alkotmányos jogokti<strong>sz</strong>teletben tartása és a bécsi ab<strong>sz</strong>olutista kísérletek meghiúsítása leginkább a Magyaror<strong>sz</strong>ághozfűződő régi közjogi kapcsolatok felújítása révén érhető el. Az unionisták -bár sok mindent átvettek a Nemzeti Párt horvát nemzeti-kulturális elképzeléseiből ésvívmányaiból (pl. az egységes új horvát irodalmi nyelvet és annak Horvátor<strong>sz</strong>ágonbelül egyedüli hivatalos nyelvként, illetve a magyar kormánnyal való érintkezésben amagyarral egyenrangú nyelvként való kezelését), mégis úgy vélték, hogy a birodalmicentralista-ab<strong>sz</strong>olutista elképzelések ellen Horvátor<strong>sz</strong>ág gyengesége miatt csakis a magyarokkal<strong>sz</strong>orosabb közjogi kapcsolat jelenthet védelmet. Az unionisták emiatt elutasítottáka Nemzeti Párt 1861/XLII. törvénycikkét a Magyaror<strong>sz</strong>ággal való laza per<strong>sz</strong>onálunióról,s elhagyták a zágrábi <strong>sz</strong>ábort még jóval annak felo<strong>sz</strong>latása előtt. Az unionistákhozták végül tető alá az 1868-as magyar-horvát kiegyezést, amely a dualista rend<strong>sz</strong>erkeretei között - mintegy <strong>sz</strong>ubdualista megoldásként a magyar korona fennhatóságaalatt adott autonóm jogállást Horvátor<strong>sz</strong>ágnak. Ezt a megoldást eleinte a Nemzeti Pártis élesen elutasította (a kiegyezés 1873-as revíziója után azonban kormányra kerüléseérdekében elfogadta), míg a Jogpárt évtizedeken át <strong>sz</strong>emben állt vele.A 19. <strong>sz</strong>ázadi horvát közgondolkodás harmadik meghatározó (és bár jelentős módosulásokkal,de végül a hu<strong>sz</strong>adik <strong>sz</strong>ázad végén a horvát nemzetállami törekvések alapjátképező) áramlatát a Jogpárt megalapítói, Ante Starčević és Eugen Kvaternik fémjelzik.Fiatal korukban ők maguk is az illír mozgalom <strong>sz</strong>impatizánsai voltak. Nézeteik- különösen az idős korára kifejezetten „nemzeti intézmény"-nek <strong>sz</strong>ámító Starčevićgondolatai - nagymértékben befolyásolták a horvát társadalom gondolkodását. Starčević
Change language