4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
- No tags were found...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Ve<strong>sz</strong>tróczy Zsolt 103 Nemzeti programok: <strong>sz</strong>lovák12 Hurban Bécsben kiadott kiáltványának alapja a március 28-án elfogadott, alapvetően nyelviköveteléseket tartalmazó liptó<strong>sz</strong>entmiklósi petíció volt. Emellett Hurban egy petíciós mozgalom<strong>sz</strong>ervezésére és támogatására is fel<strong>sz</strong>ólította a <strong>sz</strong>lovákokat.13 1848. március 28-án Kossuth Lajos, or<strong>sz</strong>ággyűlési be<strong>sz</strong>édében, a következőt mondta: „Mind a <strong>sz</strong>abadalkotmányban, mind a terhek egyenlőségében, mind az urbér meg<strong>sz</strong>üntetésében, mind azon kárpótlásiránt, mellyet az álladalom az urbéri javadalmakért nyujt, minden magyar koronához tartozó népekegyetértenek, és ez érdekben olvadnak ös<strong>sz</strong>e." Kossuth Lajos Ös<strong>sz</strong>es Munkái. Akadémiai Kiadó,Budapest, 1951, XI. kötet, 699.14 Szá<strong>sz</strong> Zoltán: A nemzetiségi kérdés és or<strong>sz</strong>ággyűlési megítélése. In: A magyar or<strong>sz</strong>ággyűlés 1848—49-ben. Szerk.: Szabad György. KIT Képzőművé<strong>sz</strong>eti Kiadó, Budapest, 1998, 318-319.15 A nemzeti ébredés idő<strong>sz</strong>akában a <strong>sz</strong>lovákok, más <strong>sz</strong>láv népekhez hasonlóan, gyakran fordultak azoro<strong>sz</strong> kultúra felé és tartottak kapcsolatot egyes, hazánkat is megjárt oro<strong>sz</strong> tudósokkal. Ez az érdeklődésŠtúrék ré<strong>sz</strong>éről nem politikai, hanem kizárólag kulturális jellegű volt, ami az 1850-es évek elejéig nemis változott. A nemzethalál víziójában gondolkodó, romantikus magyar politikai elit vi<strong>sz</strong>ont areformkorban, pártállástól függetlenül, egységesen pán<strong>sz</strong>lávnak minősítette a <strong>sz</strong>lovák törekvéseket,amelyben a cárizmus ötödik hado<strong>sz</strong>lopát látta, holott ennek nem volt semmiféle reálpolitikai alapja. Eza felfogás, más nemzetiségekkel ellentétben, lehetetlenné tett a <strong>sz</strong>lovákokkal bármiféle tárgyalást, ésígy sem a reformkorban, sem a <strong>sz</strong>abadságharc idején nem került sor komoly közeledési kísérletre a két<strong>sz</strong>emben álló fél között.16 Kossuth Lajos Ös<strong>sz</strong>es Munkái. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957, XII. kötet, 22-23.17 Rapant: i. m. 2. kötet, 52-53, 116-119, 138-140, 168-169, 185.18 A cseh kortárs, Josef Václav Frič emlékezése <strong>sz</strong>erint: „Pozsonyt már majd az ös<strong>sz</strong>es <strong>sz</strong>lovák, dekülönösen Štúr barátai elhagyták, hogy népük között a falvakban apostolkodjanak." (Emlékeim.Művelt Nép Könyvkiadó, 1951, 59.) A <strong>sz</strong>lovák kortárs, Samuel Štefanovič pedig, Pavol Mudroňnak1906. augu<strong>sz</strong>tus 19-én írt levelében így emlékezik: „Ján Kučera eljött hozzám Pozsonyból Štúr nevébenBe<strong>sz</strong>tercére, hogy <strong>sz</strong>edjük ös<strong>sz</strong>e magunkat, járjuk be Szlovákiát és bíztassuk felkelésre a hozzánktartozókat, ugyanis a lengyelek a Tátrában már fegyvereket is felhalmoztak, de ez nem bizonyultigaznak, mert a lengyelek a magyarokhoz csatlakoztak." (Rapant: i. m. 1. kötet, 2. 379.)19 Egyes <strong>sz</strong>lovák <strong>sz</strong>erzők <strong>sz</strong>erint Štúr már közvetlenül a fordulat után eltávozott a városból, de ennekellentmondott az a be<strong>sz</strong>éd, amit március 20-án a kerületi gyűlésen mondott, s amiről a korabeli sajtó -Pesti Hírlap 1848. március 26, 260. - is be<strong>sz</strong>ámolt.20 Rapant: i. m. 1. kötet 1. 322-327, 335-336.21 Rapant: i. m. 1. kötet 2. 202-205.22 Anton Bernolák (1762-1813) felvilágosodás kori <strong>sz</strong>lovák katolikus pap, nyelvé<strong>sz</strong>, népművelő. A<strong>sz</strong>lovák irodalmi nyelv első kodifikátora, aki a nyugat-<strong>sz</strong>lovák nyelvjárás alapján teremtett irodalminyelvet.23 Martin Hattala (1821-1903) <strong>sz</strong>lovák nyelvé<strong>sz</strong>.24 Kováč, Dušan: Dejiny Slovenska. Lidové Noviny, Praha, 1998, 109-111, 123.25 A <strong>sz</strong>lovák-magyar vi<strong>sz</strong>ony megítélésének <strong>sz</strong>empontjából rendkívül érdekes Teleki Lá<strong>sz</strong>lónak 1849.március 7-én a lengyel Adam Czartoryski herceghez írt levele. E<strong>sz</strong>erint „a <strong>sz</strong>lovákok a községialkotmányban, az esküdt<strong>sz</strong>ékben, a népképviseletben megtalálhatták volna a legbiztosabb kezességet,és a teljes tan- és hit<strong>sz</strong>abadság elo<strong>sz</strong>lathatta volna ő<strong>sz</strong>inteségünk tekintetében utolsó kétségeiket". ATeleki-féle kompromis<strong>sz</strong>um valójában mindkét fél <strong>sz</strong>ámára elfogadhatatlan volt, mivel a magyaroknakez az engedmény túl sok, a kollektív jogokban gondolkodó <strong>sz</strong>lovákoknak pedig túl kevés volt. (TelekiLá<strong>sz</strong>ló válogatott munkái. Szerk.: Kemény G. Gábor. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1961, 2.kötet, 22.)26 Scotus Viator: Národnostná otázka v Uhorsku. Slovakia Plus, Bratislava, 1995, 111-112.27 Michal Miloslav Hodža (1811-1870) <strong>sz</strong>lovák költő, nyelvé<strong>sz</strong>, közéleti <strong>sz</strong>emélyiség. Štúr híve.28 Bár <strong>sz</strong>lovák ré<strong>sz</strong>ről vannak olyan vélemények, hogy a statáriumot a liptó<strong>sz</strong>entmiklósi petícióra vála<strong>sz</strong>ulhirdették meg, ám ennek valódi oka a Felföldön tavas<strong>sz</strong>al lezajlott zsidóellenes pogrom volt. (Lexikónslovenských dejín. Szerk.: Dušan Škvarna. Slovenské Pedagogické Nakladateľstvo, Bratislava, 1997,105.)29 František Palacký (1798-1876) cseh történé<strong>sz</strong>, közéleti <strong>sz</strong>emélyiség.30 Dokumenty k slovenskému národnému hnutiu v rokoch 1848-191<strong>4.</strong> Szerk.: František Bokes. SlovenskáAkadémia Vied, Bratislava, 1962, 26-27.3145.; ellenforradalomrólDejinyKossuth 1848. Arató In:Slovenska,Kiadó, Ľudovít Endre: Budapest, Štúr Egykorú3.(Azkötet.v 1848-1849. súradniciach demokratikus 1971,Szerk.:13-23.;Samoévi minulosti <strong>sz</strong>lovák nézetek Danilák,Cambel,a nemzeti súčasnosti. az M.:Slovenská1848-1849. Ľudovít mozgalom MaticaAkadémiaŠtúr évi slovenská, értékeléséről a magyaror<strong>sz</strong>ági SlovanskýVied,Martin,Bratislava,folytatott zjazd forradalomról 1997, v Prahe1992,vitához). 92-100.; roku39-és
Change language