4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya

Glaser Tamás 7 Nemzeti programok: görögAz életútGyermek- és ifjúkorRigasz származásáról és életének korai szakaszáról nem sokat lehet tudni5. A thesszáliaiVelesztino községben született, valószínűleg 1757-ben. Apja állítólag tehetős kereskedővolt6. Általunk ismert vezetéknevében - a kor görög névadási gyakorlatában nemszokatlan módon - szülőfalujának nevére ismerünk.7 A betűvetést feltehetően még afaluban tanulta meg, iskoláit Thesszáliában, a hagyomány szerint a Pélion vidékiZagorában, majd Ambelakiában végezte. Thesszália akkoriban a török uralom alattálló Görögország egyik gazdasági központja volt. Gazdag kereskedői (a macedóniai ésepiroszi görögökkel együtt) az Oszmán Birodalom és a közép-európai Habsburg tartományok,ill. a német területek közötti kereskedelmi forgalom döntő hányadát tartottákkézben. A felhalmozódó tőke viszonylag nagy részét fordították oktatásra, művelődésre,ezért a thesszáliai iskolák, kiváltképpen az említett két településé, Görögországbana legjobbak közé számítottak. Ennek tükrében az sem meglepő, hogy egyes értesülésekszerint pályáját is egy pélioni falu tanítójaként kezdte.KonstantinápolyAz ifjú Rigasz hamarosan Konstantinápolyban tűnik fel. Ez az útvonal szintén szokványosnakszámított a valamelyest is ambiciózus görög ifjak körében. Az Oszmán Birodalomfővárosa, a hajdani Bizánc, a 18. században - és utána is sokáig - még jelentősmértékben görög város volt, sőt, a legnépesebb görög város a világon, a nevében egyetemes(Oikumenikon), ténylegesen azonban mindenekelőtt görög Pátriarkátus székhelye,a görögség vallási, gazdasági és kulturális központja. A város görög előkelői, afentebb már említett fanarióták nemcsak az orthodox egyházban, de az oszmán állambanis fontos hivatalokat töltöttek be. Konstantinápoly tehát, a maga tanulási és munkalehetőségeivel,a meggazdagodás és a karrier ígéretével vonzotta magához a görögifjúságot. Rigasz az egyik legtekintélyesebb fanarióta, Alexandrosz Ipszilandisz nagydragomán (az 1821-es felkelésben kezdeményező szerepet játszó Alexandrosz ésDimitriosz Ipszilandisz nagyapja) titkára lett. 1774-ben, mikor a dragománt a szultánHavasalföld fejedelmévé nevezte ki, ő Konstantinápolyban maradt, hogy - patrónusafiaival együtt - továbbképezze magát, nyelveket tanuljon8. 1780 körül aztán ő is Bukarestbement, és ismét Ipszilandisz szolgálatába állt.Havasalföld és BécsA 15. században meghódolt Havasalföld és Moldva kormányzását a szultánok mindigis keresztény hoszpodárokra (vazallus fejedelmekre) bízták. A tisztség nagy hatalommalés ennek megfelelő mesés jövedelemmel járt, megszerzéséért többnyire ádázharcot folytattak a szóbajöhető jelöltek, akik főleg a helybéli bojárok és a fanariótáksoraiból kerültek ki. Tették ezt annak dacára, hogy e tisztség betöltése nem volt éppenkockázatmentes. Számos hoszpodár életére - gyakran riválisaiintrikái nyomán - aszultán által küldött selyemzsinór tett pontot. A jövedelmező posztot a fanarióták 1709-ben szerezték meg tartósan, hogy aztán meglehetős érzéketlenséggel szipolyozzák kiromán alattvalóikat. Ugyanakkor fejedelmi székhelyeiket a görög kultúra fellegváraivátették9, iskolákat alapítottak és teret engedtek a nyugati befolyásnak is, ami a 18. századbanelsősorban a francia nyelv és a felvilágosodás eszméinek elterjedését jelentette.