4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya

Vesztróczy Zsolt 102 Nemzeti programok: szlovákpedig a Štúr-féle irodalmi nyelv használata mellett foglaltak állást, ami a szlovák nemzetimozgalom számára komoly vereséget jelentett.A harmadik, úgynevezett nyári hadjáratra 1849. augusztusa és novembere közöttkerült sor. Ekkor a 2000 felkelőt már nem is a magyarok, hanem a Selmecbánya környékénharcoló szlovák gerillák ellen vetették be, akik a világosi fegyverletétel ellenéreszeptember végéig folytatták a küzdelmet. A régió pacifikálása után a szlovák légiót1849. november 20-án végleg feloszlatták.48A kormány a szabadságharc leverése utáni időkben - az oktrojált alkotmánynakmegfelelően - elismerte Horvátország, Erdély és a Vajdaság különállását, és ezeket aterületeket valóban elválasztotta Magyarországtól. Ugyanakkor minden további területiengedménytől mereven elzárkózott, és további, nemzetiségi alapon szerveződő igazgatásikerületeket nem hozott létre, ami az ilyen irányú szlovák kísérleteket eleve kudarcraítélte.49A Szlovák Nemzeti Tanács vezetői 1849. augusztus 22-én egy emlékeztetőt készítettekaz uralkodó számára, amelynek alapgondolata a Magyarországtól való területielkülönülés volt, és szeptember 10-i, közös memorandumában a három kormánymegbízottis ugyanígy foglalt állást. A szlovák ügy támogatására szeptember-október folyamánŠtúrék petíciós mozgalmat is szerveztek, de a kívánt eredményt így sem sikerültelérniük, és nem jött létre, a Vajdaság mintájára, az önálló szlovák koronatartomány.50Bár a forradalom és a szabadságharc idején az akkori szlovák nemzeti mozgalom,Štúrral az élen, a szlovákok egyenjogúságának elérése érdekében mindent megpróbált,a kívánt területi elhatárolódást mégsem sikerült megvalósítaniuk, a szlovákkérdés pedigtovábbra is megoldatlan maradt. Bár a győztes hatalom az oktatás, a kultúra és anyelvhasználat terén később több engedményt is tett a javukra, ezek alig egy évtizedigmaradtak érvényben, mert a Bach-rendszer bukásával megkezdődött a felszámolásuk,és a kiegyezést követően fejeződött be.Jegyzetek1 Ľudovít Štúr (1815-1856) szlovák költő, író, publicista és politikus. A szlovák nemzeti mozgalomvezéralakja. Keresztnevének korabeli írásmódja: Ljudevít.2 A téma kutatását a Pro Renovanda Culturae Hungariae Alapítvány Dunatáji népek Szakapítványatámogatta.3 Štúr, Ľudovít: Politické state a prejavy. Slovenské Vydavateľstvo Krásnej Literatúry, Bratislava, 1954,322-325, 330-335.4 Uo. 335-343.5 Rapant, Daniel: Dejiny slovenského povstania r. 1848-49. Matica slovenská, Martin, 1937, I.rész, 2.kötet, 170-177.6 Ezt a horvát Metel Otegoviz levele is megerősíti, aki szerint „Štúr, mint Zólyom város követe,akárhányszor bizottságok választásáról van szó, soha nem az ellenzéki küldöttek táborához, hanemmindig a konzervatívokéhoz csatlakozik". Kleinschitzová, F.: Úradná správa o Ľudovítovi Štúrovi zroku 1847-48. Slovenské pohľady, 1927, 4, 268.7 Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e néven ötödikapost.királya általszabad királyi Pozsony városába 1847-dik esztendei Szent-András hava 7-dik napjára összehívottmagyarországi közgyűlésének naplója a tekintetes karoknál és rendeknél. Pozsony-Pest, 1848, 100—101.8 Rapant:i. m. 27-37, 40-46.9 Gergely András: Egy nemzetet az emberiségnek. Magvető, Budapest, 1987, 380-430.10 Štúr:i. m. 358-362.11 Jozef Miloslav Hurban (1817-1888) szlovák romantikus író, költő, irodalomkritikus, közéletiszemélyiség. Politikusként és publicistaként Štúr társa, nézeteinek, nemzeti programjának híve.