4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
- No tags were found...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Limes 116 Szemlemány fel<strong>sz</strong>abadulása után a területet fel kello<strong>sz</strong>tani a <strong>sz</strong>erbek és a horvátok között. Azokkupáció után a külső és belső körülményekelemzése arra a következtetésre juttattaKállayt, hogy <strong>sz</strong>ükség van „egy bosnyáktartományi tudattal rendelkező, újvezető réteg kinevelésére". A muzulmánokkorabeli törekvéseit bemutatva RessImre külön felhívja a figyelmet arra, hogy„A Kállay által célul tűzött bosnyák nemzetteremtéstehát nem valamifajta mesterségeskonstrukció volt, hanem gyakorlatilagfelkarolta az 1880-as évek második felétőlkibontakozó bo<strong>sz</strong>niai muzulmán nemzetiönazonosulási folyamatot. "Megismerjük,hogy milyen, <strong>sz</strong>inte minden területre(kultúra, tudomány, közigazgatás) kiterjedőtevékenységet folytatott Kállay annakérdekében, hogy a tartományon belül létrehozzaés meg<strong>sz</strong>ilárdítsa a bosnyák nemzettudatot.Kevés kivételtől eltekintve azonbana <strong>sz</strong>erb, és a horvát politikusok nemfogadták el Kállay törekvéseit.Ress Imre, <strong>sz</strong>erencsére, nem vála<strong>sz</strong>tjael a történelmet a jelenleg zajló politikaifolyamatoktól (hi<strong>sz</strong>en ezek még akkor isegyértelműen ös<strong>sz</strong>efüggenek, ha metodológiaimegfontolásokból külön kezeljük atörténelmet és a politológiát), s külön fejezetet<strong>sz</strong>entel a bosnyák nemzettudat napjainkigtartó fejlődésének. Ebben abbólindul ki, hogy „A bo<strong>sz</strong>niai muzulmánoknemzeti önállósulására a dél<strong>sz</strong>láv térségbenvégbement nemzetté válás általános törvény<strong>sz</strong>erűségeiérvényesek, amelybenmásodlagos a nyelvi, etnikai és <strong>sz</strong>ármazásikomponensek <strong>sz</strong>erepe, mert a nemzetiidentitást döntő mértékben a vallási hovatartozásés a történelmi fejlődés sajátosságaihatározzák meg. Lényegében e kétutóbbi kritérium képezte a <strong>sz</strong>erb és a horvátnemzeti elkülönülés alapját, de közösvallás esetén az eltérő történelmi helyzetegyedül is külön nemzetek kialakulásáteredményezte horvát-<strong>sz</strong>lovén vagy <strong>sz</strong>erbmontenegróivi<strong>sz</strong>onylatban". Ezután áttekintia bo<strong>sz</strong>niai történelem meghatározóeseményeit és ös<strong>sz</strong>etevőit, s megállapítja,hogy „a 16-18. <strong>sz</strong>ázadban Bo<strong>sz</strong>niában erősbo<strong>sz</strong>niai tartományi tudattal rendelkező,<strong>sz</strong>láv nyelvű muzulmán társadalmi csoportkeletkezett, amelynek keleti kulturális értékekenalapuló irodalma, életmódja és <strong>sz</strong>okásrendjefejlődött ki". Ennek fejlődésétfigyelemmel kísérve jut el annak bemutatásáig,hogy milyen megfontolások eredményeképpenfogadta el a titói Jugo<strong>sz</strong>láviaa muzulmán nemzet kategóriáját, illetveodáig, hogy miképpen próbálja létrehoznia nemzetközi közösség 1995 ótaaz egységes, multietnikus alapon <strong>sz</strong>erveződőBo<strong>sz</strong>niát, s hogy ennek milyen buktatóilehetnek.„Itt az írás, forgassátok/Érett és<strong>sz</strong>eljózanon."Szilágyi Imre
Change language