Glaser Tamás 15 Nemzeti programok: görögAz AlkotmányMiként az emberi jogok fejezet, az Alkotmány is a Francia Köztársaság Alkotmányátköveti, legnagyobbré<strong>sz</strong>t az 1793. évi alkotmányt, átvéve néhány <strong>sz</strong>aka<strong>sz</strong>t az 1795-ös Alkotmányból is. A <strong>sz</strong>öveg nagyré<strong>sz</strong>t itt is megegyezik a francia eredetivel, az eltérésekré<strong>sz</strong>ben a vi<strong>sz</strong>onyok különbözőségéből, ré<strong>sz</strong>ben a magyarázó kitételekből fakadnak.Az alkotmány <strong>sz</strong>erint az állam neve Hellén Köztársaság, amely „egy és o<strong>sz</strong>thatatlan,és különböző nemzeteket és vallásokat fogad kebelébe, anélkül, hogy a felekezetikülönbségeket ros<strong>sz</strong> <strong>sz</strong>emmel nézné". „A hellén nép, vagyis a nép, mely ezt az or<strong>sz</strong>ágotlakja, <strong>sz</strong>uverenitását vallási és nyelvi különbségekre való tekintet nélkül a tartományigyűlések által gyakorolja". (Érdekes, hogy a közigazgatási felo<strong>sz</strong>tás tárgyalásánál azo<strong>sz</strong>mán birodalomban közismert török terminusokkal magyarázza a görög elnevezéseket:eparchia (tartomány) - memleket, toparchia (kb. prefektúra, megyefőnökség) -kadilik, proestato (község) - <strong>sz</strong>ubasilik). A 7. cikkely <strong>sz</strong>erint a <strong>sz</strong>uverén nép kifejezésaz or<strong>sz</strong>ág valamennyi lakóját jelenti vallási és nyelvi különbségekre való tekintet nélkül,vagyis „helléneket, bolgárokat, albánokat, vlachokat, örményeket, törököket és azös<strong>sz</strong>es többi népet is". Az állampolgárság elnyerésére a francia változathoz képest többlehetőség van, úgy hogy a görög ügy bármely segítője, akármilyen nemzetiségű is,lehet állampolgár. Az állampolgársági cikkely egy ponton mégis ellentmondásba kerülaz Alkotmány nemzetek és vallások közötti egyenlőséget hangsúlyozó kitételeivel: a <strong>4.</strong>cikk 8. pontja <strong>sz</strong>erint, ha valaki, aki Görögor<strong>sz</strong>ág segítségére van, de nem ismeri agörög népnyelvet vagy az ógörögöt, akkor lehet állampolgár, ha kere<strong>sz</strong>tény. Az Alkotmánybanmeghatározott képviseleti rend<strong>sz</strong>er, csakúgy mint a hatalommego<strong>sz</strong>tásról <strong>sz</strong>ólófejezetek, általában ré<strong>sz</strong>letekbe menően megegyeznek az 1793-as jakobinus ihletésű(II.) francia alkotmánnyal, de az állam kormányzására hivatott Direktórium (Diikitirion)intézménye az 1795-ös (III.) alkotmányból való, ahol az 1793-as 24 tagú VégrehajtóTanácsot váltja fel. Tagjainak <strong>sz</strong>áma, francia mintájához hasonlóan mindös<strong>sz</strong>e öt. Azalkotmányt egy Függelék egé<strong>sz</strong>íti ki, amely meghatározza a nemzeti jelképeket. Ennekértelmében a görög zá<strong>sz</strong>ló fekete, fehér és piros <strong>sz</strong>ínű, közepén Héraklé<strong>sz</strong> buzogánya,felette három kere<strong>sz</strong>t látható. A piros <strong>sz</strong>ín egyré<strong>sz</strong>t a (bizánci) csá<strong>sz</strong>ári bíbort jelenti,másré<strong>sz</strong>t emlékeztet az ősökre, akik ilyen <strong>sz</strong>ínű harci öltözékben indultak a csatába,hogy a kiömlő vér látványa nehogy vis<strong>sz</strong>arettentse őket. A fehér a zsarnoksággal <strong>sz</strong>embe<strong>sz</strong>egülőkügyének ti<strong>sz</strong>taságát, a fekete a hazáért és <strong>sz</strong>abadságért vállalt halált jelképezi.A Thurio<strong>sz</strong>Ez a harci induló, a nyomtatvány utolsó darabja, és Riga<strong>sz</strong> alighanem legismertebbés legnép<strong>sz</strong>erűbb műve. Már <strong>sz</strong>erzője életében elterjedt az egé<strong>sz</strong> Balkánon, egy közismertnépi dallamot társítottak hozzá - a kortársak tanúsága <strong>sz</strong>erint még a konstantinápolyigörögök is énekelték ös<strong>sz</strong>ejöveteleiken -, és <strong>sz</strong>erzője mártírhalála után nyomtatásbanés kéziratos másolatokban terjedt tovább. Semmilyen kritérium <strong>sz</strong>erint nem tekinthetőkiemelkedő költé<strong>sz</strong>eti alkotásnak: nép<strong>sz</strong>erűségét nem e<strong>sz</strong>tétikai minőségének,hanem gyújtó, forradalmi tartalmának kö<strong>sz</strong>önhette. Jelentősége abban áll, hogy könnyenmegjegyezhető verses formában terje<strong>sz</strong>tette a <strong>sz</strong>abadság e<strong>sz</strong>méjét és azt a forradalmiprogramot, amelyet Riga<strong>sz</strong> egyéb művei kapcsán már megismertünk. Alább követke-
Glaser Tamás 16 Nemzeti programok: görögzik egy rövid tartalmi ös<strong>sz</strong>efoglaló, néhány jellegzetes idézettel. A vers kezdő sorai a<strong>sz</strong>olgaság tűrhetetlenségét, a <strong>sz</strong>abadság értékét hangsúlyozzák:„Bajtársak, meddig éljünk bujdosva, <strong>sz</strong>űkösen,Magányos oro<strong>sz</strong>lánként a hegygerinceken ?Jobb csak egy kurta órát <strong>sz</strong>abadon élni át,Mint negyven e<strong>sz</strong>tendeig viselni rabigát."24A despotikus o<strong>sz</strong>mán rend<strong>sz</strong>erben senki sem érezheti magát biztonságban. Élete,vagyona a zsarnok kezében van. Még az sem segít, ha magas méltóságot tölt be: megannyipélda bizonyítja, hogy akár vezír vagy nagydragomán is lehet valaki, még az sem<strong>sz</strong>ámít, török-e vagy kere<strong>sz</strong>tény, ha a kényúrnak úgy tet<strong>sz</strong>ik, meg is öletheti. Ezért anépnek meg kell esküdnie a Kere<strong>sz</strong>tre, hogy ezentúl maga fog alkalmas, derék tanácsosokat(vezetőket) kijelölni, hogy ők irányítsanak, egyedül a Törvénynek engedelmeskedve.De mivel az anarchia is hasonlít a <strong>sz</strong>olgasághoz, hi<strong>sz</strong>en az ember mindkettőbenúgy él, akár a vadak, legjobb, ha a hazának is van egy [legfelsőbb] vezetője:„Az utat eztán már csak a Törvény mutassa,s a Hazát is csak egy vezető irányítsa,mert ros<strong>sz</strong> az anarchia, akár a <strong>sz</strong>olgaság,vadakként tengődni kegyetlen kínzatás."25Valamennyi nép egyesüljön a haza <strong>sz</strong>eretetében: éljen mindenki hite <strong>sz</strong>erint, de aharcba együtt induljanak.„Bolgárok és albánok, görögök és <strong>sz</strong>erbek,Arabok és fehérek, a Szabadság mellettEgy lendülettel fogjuk mindnyájan fegyverünk,Hadd hallják hét határon is túl: nem remegünk!"26Riga<strong>sz</strong> a hatalmas birodalom minden népét fegyverbe <strong>sz</strong>ólítja, név <strong>sz</strong>erint felsorolvaa legtöbb tájegységet és etnikumot. Még a máltaiakról sem feledkezik meg - őkugyan nem éltek török fennhatóság alatt, de hagyományaik prede<strong>sz</strong>tinálták őket a törökelleni harcra. E népeket Hellá<strong>sz</strong> <strong>sz</strong>ólítja „anyai <strong>sz</strong>óval". A továbbiakban a <strong>sz</strong>erző alázongó pasákhoz fordul: az általa <strong>sz</strong>emélyesen ismert Pazvanogluhoz, a brus<strong>sz</strong>ai pasáhozés a „<strong>sz</strong>abadgondolkodónak" titulált aleppói pasához, az egyiptomiakhoz és a bosnyákokhoz.A cél: a zsarnokság elpu<strong>sz</strong>títása, „hogy <strong>sz</strong>abadon élhessünk, testvérként aföldön".Arra, hogy Riga<strong>sz</strong> a forradalom ügyében nem kívánt az elméletre <strong>sz</strong>orítkozni, abbólis következtethetünk, hogy kb. a Forradalmi Kiáltvánnyal egyidejűleg kiadásra előké<strong>sz</strong>ítettegy kis Katonai Zsebkönyvet (Enkolpion Sztratiotikon), Mária Terézia érdemdúshadvezére, Khevenhüller marsall nép<strong>sz</strong>erű kézikönyvének27 fordítását. A könyvecskétmár forgalomba kerülése előtt a könyvköté<strong>sz</strong>etben elkoboztak, és máig semkerült elő példánya, tartalmát nagy vonalakban a kihallgatási jegyzőkönyvekből ismer-