alm01

Szilvát enni: szorulás. Szilvafa virága jegyez eljegyzést. Szilvafát égetni: elválás kedvesünktől.
(1833.)
Szimatoló kutya: nagy titok.
Színházban lenni: kár.
Színész vagy színésznő: jegyzi, hogy nem számíthatsz barátságra.
Vándorszínész: megcsalnak. Színészarcú ember: hazugságba kever. (1833.)
Szirom. Szerelmeskedés.
Szitálni: jegyez szeles időt. Lisztet szitálni: emberséges cselekedet. Szitán ülni: egy asszony
mellőzése.
Aranyport szitálni lánynak: jegyez szegénységet; férfinak: gazdag asszonyt.
Szív. Ha mézeskalácsból van: jegyez jó vásárt és kacér asszonyt.
Vérző szív: fájdalmas sértés. Szívet enni: jegyzi, hogy szerelmesünk miénk. Szívverést erősen hallani:
rossz hír. Szívfájás: semmire se jó. Közelgő bánat. Szívseb: gyógyulás egy régi betegségből. (Kerner.) -
Szívet kibontani: felesleges munka. Madárijesztőn szívdobogást hallani: csalódás, elmaradó találkozás.
Fába szívet vésni: valaki nagyon gondol reánk. Szívet homokba rajzolni: elfelejtettek. Szívalakú arcot
látni: megcsalnak. Ezüst- vagy aranyszívet ajándékozni: bánat. Kártyán szívet látni: igazat hallasz
valakiről. (S. j.)
Szivar. Veszekedés.
Szivárvány. Minden könyvben jó jegy.
Szivattyú. Szellemes meglepetés. (1850.)
Szívni ajkat: keserűség; fogat: gyötrelem; bort: hideg időjárás.
Emlőt szívni: öregség, szegénység. Szájat (másét) szívni: kielégítetlen vágy. Kezet (másét) szívni:
hiábavaló gondolat.
Szobában ülni: furfangos terv. (Kerner.)
Szoborrá válni: igazságtalanságban lesz részünk.
Szombat. A gazdagság napja.
Szomjúságot érezni: nagy nyugtalanság, szomorúság, nagy fáradság.
Szomorúnak lenni: jegyzi, hogy örömteljes reggelre virradunk.
Szomszédasszony. Minden könyvben: pletykaság.
Szopni. Legénynek vagy leánynak jegyez közel házasságot.
Csecsszopós gyermek: váratlan barátság. Tehenet szopni: szegénység.
Szőni: nagy öröm.
Szőke leány. Csalfaság.
Szőlő. Áldás.
Szőlőt vendégednek szedni: jegyez kibékülést ellenségeddel. Szőlőt (zöldet) enni: elmulasztott érzelem;
piros szőlő: betelt öröm; fekete szőlő: fáradságos élet. Rothadt szőlőt enni: sohase éred el célodat.
(1833.)
151