alm01

köttetésben. Máskor megdöbbent a búvárkodó, midőn legtitkosabb, még önmaga előtt is
rejtegetett vágyait, óhajtásait, félelmeit olvasta ki az álommagyarázatból.
Most ismét álmodnak Magyarországon, és az álmokat nem mindig lehet megfejteni az eddigi
kulcsokkal.
*
Mást álmodnak Budán, mást egy vidéki fogadóban, a tanyákon, csillagterhes égboltozatú
pusztákon és a pesti bérházak szomorú szobáiban, holott azt kellene hinni, hogy álmában
mindenki demokrata, mint akár a temetőben.
A jobb oldali fekvésnek mások az álmai, míg a vészes látományok, nyugtalanító képek balról
jönnek. Az oroszlán és a bátor ember jobb oldalán alszik, míg a sorsüldözött szerencsétlen
balra fordul, hogy még álmában sem lelje gyönyörét, a nők, akik meglátogatják, őrültek, és a
szemgolyóit akarják kitolni, gyilkosok és veszett állatok ragadnak a kabátjába... Bepiszkolt
kezű emberek ülnek szemben, a régi álmoskönyv kis fametszetein. Elfáradva, nagyot sóhajtva
riad fel a halandó álom-viszontagságaiból. Ha volna valahol egy nagy hivatal, ahol az álmokat
be lehetne jelenteni, könnyű volna a statisztikát megcsinálni arról, hány boldog ember volt
Magyarországon. A földhözragadt, a vészmarta, a bajban sínylődő néha átéli ugyan álmában
azt az életet, amelyet áhítana, de emlékszik is ezekre az álmokra élete végéig. Míg legtöbbször
bizony csak a nappali kínszenvedéses életét álmodja tovább. Ezért nem is érdemes vitatkozni a
kérdés felett, hogy melyik igazi életünk: a nappali vagy az álombeli? Az oroszlán álmában is
lebírja a gazellát, míg a peches ember rendesen megsántul álmában, midőn a bika kergeti. A
kártyás, aki az ágya elé szórja a nyereségét, mielőtt elaludna, ritkán folytatja álmában tovább a
játékot, mélyen, üdítően alszik, míg a nincstelen ember az élénk álomból felébredvén,
felforgatja párnáit, hogy az álombeli pénzt megtalálja. A jóllakott nem álmodik étvágygerjesztő
lakomával, míg az éhező fájdalmasan nyújtja ki karját az elrepült pástétomos tálak után.
Az álmok szigettengerében a tarka papagájok szigetén tanyáznak a gyermekek és szerelmesek
álmai. Ezen a szigeten semmi sem lehetetlenség, a legnagyobb fára könnyedén kúszik fel a
képzelem, hintázza magát a ringó gallyakon, kajdácsszínekben mutatkozik a láthatár, és a
nőknek, férfiaknak valóban szárnyuk van, mint az angyaloknak. A gyermekek álmait a dajkák
is megfejthetik, míg a szerelmesek látományaihoz, alvási élményeihez elég magyarázatot talál a
rövideszű lírikus. Akiket ők csodának néznek, azok természetes dolgok. Amit ők álmodnak, az
a valóságos élet, az ő életük. Lárma, zenebona, értelmetlenség, madárhang és sikoly hangzik e
szigetről, mintha sok ezer fiatal majom lakna a fatetőkön, amelyek még nem hallottak
puskalövést, s így gondtalan boldogsággal élik játszi napjaikat. Nincs olyan álomfejtő, aki a
szerelmesek álmain el tudna igazodni. Honnan jönnek e tarkaságok, az egzotikus fények és a
sohasem látott színek ez álmokba? A blazírt tudomány felmondja a szolgálatot. A szerelmesek
azt álmodják, amit éppen akarnak. Vajon ki merné e szemérmetlenségeket valaha is bevallani?
Az erkölcs egy megunt ruhadarab ez álomvilágban; hogy csodálkoznak az epekedő férfiak, ha
egyszer megtudnák, mily furcsa dolgokat álmodnak a megközelíthetetlen várkisasszonyok,
midőn a hátukon alusznak, és odakünn hajnalodik! Szerelmes álom, aki hatalmasabb vagy
Faust doktor Mefisztójánál, régi üdvöket és ismeretlen gyönyöröket varázsolsz a tudatlan agy
homályos szobájába, mindent megmutatsz, amit eleven állapotban sohasem érhetünk el,
mindenekkel megismertetsz, aminek létezéséről éber nappalokon fogalmunk sincs, a zenittől a
nadírig feltárod az emberi szerelem titkait: a szerelmes álom az emberiség jótevője. Az volna a
világ legszebb könyve, amelybe a hajnali álmokat írná le egy isteni toll.
248