alm01

SZENT IVÁN NAPJA
Ezen a napon kell szedni Szent Iván bogarát és hajnalán a gyógyfüveket, amelyeknek nagyon jó hatásuk
van. Ezen a napon szokás a Szent Iván tüzét átugrálni, hogy az ember ne haljon meg az évben.
*
PÁL FORDULÁSA
Ezen a napon fordul meg a medve a barlangjában.
*
ANDRÁS NAPJA
András nap éjjelén álmodják meg a lányok, hogy ki lesz a mátkájuk. Ha ezen az éjen valamelyik legény
ingét párnájuk alá teszik, azt a legényt egészen magukhoz bolondítják.
*
NAGYSZOMBAT NAPJA
Ezen a napon a kolompszóval minden kígyót, békát el lehet kergetni a háztól.
*
VIRÁGVASÁRNAP
Virágvasárnap a szentelt barkának három szemét rágás nélkül kell lenyelni; aki megteszi, annak nem fáj
soha a torka.
*
A KOLERA, PESTIS ÉS MÁS JÁRVÁNYOS BETEGSÉGEK BABONÁJA
Régebben, ha valamely vidéken pusztító, tömeges halálozással járó járvány ütötte fel a fejét, a nép
rendesen rontást, átkot látott benne. Hitük szerint az ily bajokat a boszorkányok, rossz szellemek idézik,
amelyek haragszanak erre a falura vagy vármegyére.
Egyik Temes megyei faluban a kolerajárvány idejében valaki azt tanácsolta, hogy a bajt csak úgy lehet
megszüntetni, ha az egész falu eszik egy pár nap előtt kolerában meghalt és már eltemetett holttest
szívéből. És a babonájában és félelmében eszeveszett nép evett is...
Egy másik faluban a boszorkányra fogták a bajt, és mivel az szintén elpusztult ugyan a járványban, hát
a holttestének a fejét vágták le, így gondolván a járvány megszüntetését.
Különben a babona alakba formálja a kolerát és pestist. Kis, töpörödött vénembernek festik, aki faluról
falura vándorol, s így terjeszti a kórt.
Egy öreg kocsis meztelen gyermeknek látta a kolerát, aki az út porában feküdt, és rimánkodott, hogy
vegye fel a kocsijára. Az öreg azonban nem hallgatott rá, és elhajtott mellette. Később, mikor
hátrafordult, ott látta ülni a kocsiban. Ijedtében keresztet vetett, és a Szűz Máriához fohászkodott, amit
a gyerek hallva, hirtelen leugrott a kocsiból.
- Jó szerencséd, hogy imádkoztál - kiáltott a kocsis után -, mert én vagyok a kolera!
A falujába érve, a kocsis fűnek-fának elmesélte, hogy miként mentette meg a falut a kolerától. A jó
falusiak hálából megvendégelték. A kocsis ezt látva, ezentúl mindig találkozott a kolerával, ha olyan
faluban volt dolga, ahol még nem mondta el a mesét. Így ment ez jó ideig, míg egyszer egy falu
korcsmájában egy olyan falubeli emberrel is találkozott, aki már hallotta a kolera meséjét. Persze az
188