folia uralica debreceniensia 19. - Finnugor Nyelvtudományi Tanszék

DEBRECENI EGYETEM
FINNUGOR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉK
FOLIA URALICA DEBRECENIENSIA 19.
DEBRECEN, 2012
Morféma-alternációk a moksa-mordvin
határozatlan névragozásban II. 1
KERESZTES László
Az erza-mordvin névragozást Maticsák Sándor dolgozta föl és tette közzé
magyarul (vö. Maticsák 2003: 143–164). Ugyanilyen szempontok szerint
magam is gyűjtöttem anyagot a moksa névszóragozás kérdéseiről, és Ny. V.
Butilov segítségével összeállítottam és alább közzé teszem a moksa-mordvin
névragozás vázlatát.
Az erza esetragok kapcsolódási szabályainak leírásához Maticsák (2003:
143) öt megkülönböztető jegyet vett figyelembe:
a) a tővéghangzó (magánhangzó, ill. mássalhangzó),
b) a mássalhangzós tő (egyszerű, ill. kapcsolat),
c) a tő (utolsó szótagjának) magánhangzója (palatális, ill. veláris),
d) a szóvégi vagy az utolsó szótagközi mássalhangzó minősége (palatális,
ill. nem palatális; lágy, ill. kemény),
e) a szóvégi mássalhangzó szonoritása (zöngés, ill. zöngétlen).
A fenti elvek alapján vázolom a tő és esetrag kapcsolatát én is. Megjegyzem
azonban, hogy egy kissé eltérek Maticsák tárgyalási sorrendjétől, mert –
a felesleges ismétlések elkerülése végett – a ragokat másképpen csoportosítom,
és ennek megfelelően ismertetem a morféma-alternációkat. Másfelől
nyílvánvaló, hogy a moksa fonetika eltér az erzától, ezért Maticsák szempontjait
moksa oldalról ki kellett egészítenem újabbakkal.
A tövek és az esetragok kapcsolatát a következő sorrendben vázoltam (vö.
FUD 18: 100–113): határozatlan ragozás 1) nominativus, 2) genitivus(-accusativus),
dativus(-allativus), 3) lativus, ablativus, 4) illativus, inessivus, elativus.
Ebben a részben a határozatlan névragozás további toldalékokait tárgyalom:
5) prolativus, abessivus, translativus, comparativus, causativus, 6) többes
nominativus (vö. Keresztes 2011a: 63–65).
1 A tanulmány első részét folyóiratunk előző számában (FUD 18: 99–116) közöltük.
(A szerk.)
101