folia uralica debreceniensia 19. - Finnugor Nyelvtudományi Tanszék

KERESZTES LÁSZLÓ
10. Translativus -ks, - äks [-кс, -окс, -екс] (Jevszevjev 1934/1963: 320–
321, 323–327; Grammatika 1962: 153–155; Grammatika 1980: 159, 174–
176; MdChr 1990: 55; MK 2000: 53, 68–69)
a) A szóvégi hang (magánhangzó, ill. mássalhangzó) csak részben megkülönböztető
jegy. A szóvégi magánhangzó után -ks áll: moda ’föld’ : moda-ks,
pe ’vég’ : pe-ks, ši ’nap’ : ši-ks, todu ’párna’ : todu-ks. Az orosz jövevényszavakkal
is ez a helyzet: dača ’nyaraló’ : dača-ks, točka ’pont’ : točka-ks,
kino ’mozi’ : kino-ks. Az irodalmi nyelvben: мода : мода-кс, пе-кс, ши-кс,
тоду-кс, дача-кс, точка-кс, кино-кс. A nyílt ä a translativus ragja előtt is
a-vá válik: pŕä ’fej’ : pŕa-ks, uľćä ’utca’ : uľća-ks | пря : пря-кс, ульця :
ульцякс.
Mássalhangzó után a rag lehet -ks alakú: nal ’nyíl’ : nal-ks, on ’álom’ :
on-ks, sur ’ujj’ : sur-ks, veď ’víz’ : veď-ks, pej ’fog’ : pej-ks. Ugyanez érvényes
a jövevényszavakban is: angäl ’angyal’ : angäl-ks, bazar ’piac’ : bazar-ks,
pop ’pap’ : pop-ks. Mássalhangzókapcsolat után előhangzós -äks toldalék
használatos, pl. jofks ’mese’ : jofks-äks, piks ’kötél’ : piks-äks. Jövevényszavakban
is találunk előhangzós alternánst, pl. tańäc ’tánc’ : tańäc-äks, vrač
’orvos’ : vrač-äks. Irodalmi megfelelők a következők: нал-кс, он-кс, сур-кс,
ведь-кс, пей-кс, ангел-кс, базар-кс, поп-кс; ёфкс-окс, пикс-окс, танец-екс,
врач-екс.
b) A szóvégi magánhangzó teljes vagy redukált volta a fonematikus átírásban
nem releváns: moda ’föld’ : moda-ks, pakśä ’szántóföld’ : pakśa-ks;
kizä ’nyár, év’: kizä-ks, tumä ’tölgy’ : tumä-ks, pandä ’hegy’ : pandä-ks,
keńžä ’köröm’ : keńžä-ks, śeľmä ’szem’ : śeľmä-ks. Ez az irodalmi átírásban a
veláris hangrendű szavakban magánhangzó-váltakozás formájában jelentkezik:
киза : кизо-кс, тума : тумо-кс, панда : пандокс, кенже : кенже-кс,
сельме : сельмо-кс.
c) A lappangó mássalhangzós tövekben e toldalék is a nominativushoz
járul: kelu ’nyírfa’ : kelu-ks, śeďi ’szív’ : śeďi-ks, vani ’pásztor’ : vani-ks |
келу : келу-кс, седи : седи-кс, ваны : ваны-кс.
d) A szóvégi mássalhangzó-torlódás megkülönböztető jegy: tol ’tűz’ : tolks,
käľ ’nyelv’ : käľ-ks. Torlódás után viszont előhangzós alternáns van:
karks ’öv’ : karks-äks, keńkš ’ajtó’ : keńkš-äks | тол : тол-кс, кяль : кяль-кс,
каркс : каркс-окс, кенкш : кенкш-екс. Újabb jövevényszavakban mássalhangzó-kapcsolatban
is előfordul: stuďent ’diák’ : stuďent-ks ~ -äks, vlaśť
’hatalom’ : vlaśť-ks ~ -äks | студент-(о)кс, власть-(е)кс. Ugyanakkor egy
mássalhangzó után is találunk előhangzós változatot, vagy ingadozó alako-
106