folia uralica debreceniensia 19. - Finnugor Nyelvtudományi Tanszék

MORFÉMA-ALTERNÁCIÓK A MOKSA HATÁROZATLAN NÉVRAGOZÁSBAN
Veláris és palatális párok:
t – ť: śvet ’világ’: śvet-ška (свет-шка), krovať ’ágy’: krovať-ška
(кровать-шка)
d – ď: kud ’ház’ : kud-ška (куд-шка), käď ’kéz’ : käď-ška (кядь-шка)
z – ź: kuz ’lucfenyő’ : kuz-ška (куз-шка), ľiväź ’verejték’ : ľiväź-ška
(ливoзь-шка)
c – ć: puRc ’malac’ : puRc-äška (пурхц-ошка), grać ’varjú’ : grać-ška
(граць-шка)
n – ń: san ’ér’ : san-ška (сан-шка), lomań ’ember’ : lomań-ška
(ломань-шка)
r – ŕ: ver ’vér’ : ver-ška (вер-шка), maŕ ’alma’ : maŕ-ška (марь-шка)
Palatalizáltnak számítanak a M-ban még a következő mássalhangzók is:
j: škaj ’isten’ : škaj-ška (шкай-шка)
č: vrač ’orvos’ : vrač-ška (врач-шка)
š: meš ’méh’ : meš-ška (меш-шка)
Mindig kemények viszont a következők:
p – b: pop ’pópa’ : pop-ška (пoп-шка), klub ’klub’ : klub-ška (клуб-шка)
k – g: vek ’évszázad’ : vek-ška (век-шка), flag ’zászló’ : flag-ška
(флаг-шка)
f – v: kožf ’levegő’ : kožf-ška (кожф-шка), ťev ’dolog’ : ťev-ška
(тев-шка)
è: gŕeè ’bűn’ : gŕeè-ška (грех-шка)
g) A szótagközi mássalhangzójának kemény, ill. lágy minősége hasonlóképpen
nem releváns: pangä ’gomba’ : pangä-ška, pińgä ’idő’ : pińgä-ška,
pekä ’has’ : pekä-ška, pińä ’kutya’ : pińä-ška | панга : панго-шка, пиньге :
пиньге-шка, пеке : пеко-шка, пине : пине-шка.
h) A szóvégi mássalhangzó zöngés/zöngétlen volta sem releváns.
t – d: tarad/-t ’faág’ : tarad-ška (тарад-шка)
ť – ď: vlaśť ’hatalom’ : vlaśť-ška (власть-шка), veď ’víz’ : veď-ška
(ведь-шка)
s – z: saraz/-s ’tyúk’ : saraz-ška (сараз-шка)
f – v: usf ’rakomány’ : usf-ška (усф-шка), ťev ’munka’ : ťev-ška (тевшка)
A toldalék előtti tővéghangzó a kiejtésben zöngétlenedik, de az irodalmi
helyesírás ezt nem jelöli.
109