folia uralica debreceniensia 19. - Finnugor Nyelvtudományi Tanszék

MORFÉMA-ALTERNÁCIÓK A MOKSA HATÁROZATLAN NÉVRAGOZÁSBAN
c) Lappangó mássalhangzós tövek. A többtagú i és u végű névszók a
ragozás során a többes jel előtt j-vel, ill. v-vel bővülnek: śeďi ’szív’ : śeďij-ť
[-Jť], vani ’őr, pásztor’ : vanij-ť [-Jť], kelu ’nyírfa’ : keluv-t [-ft]. Az irodalmi
megfelelőik седи : седих-ть, ваны : ваных-ть, келу : келу-фт.
d) A mássalhangzós tő végződhet egy mássalhangzóra vagy kapcsolatra:
sur ’ujj’ : sur-t [-Rt], on ’álom’ : on-t [-tt], kuz ’lucfenyő’ : kuz-t [-st], kel ’sógornő’:
kel-t [-Lt], riś ’hiúz’ : riś-ť, käď ’kéz’ : käď-ť [-ťť], jofks ’mese’ :
jofks-t, aťakš ’kakas’ : aťakš-t, keńkš ’ajtó’ : kańkš-t, veńč ’csónak’ : veńč-t,
puRc ’malac’ : puRc-t, stuďent ’diák’ : stuďent-t | сурх-т, от-т, кус-т, келх-т,
рысь-ть, кят-ть, ёфкс-т, атякш-т, кеншк-т, венч-т, пурхц-т, студент-т.
Más tőtípus a szóbelseji mássalhangzó-kapcsolatot tartalmazó redukált
végű szavak, pl. pandä ’hegy’ : pand-t, äŕkä ’tó’ : äŕk-t, ťäšťä ’csillag,
jel’ : ťäšť-ť | панда : панд-т, эрхке : эрхк-т, тяште : тяшт-ть. De: śeľmä
’szem’ : śelmä-t | сельме : сельмо-т.
e) A tő (utolsó szótagi) magánhangzójának (palatális, ill. veláris) az erzával
ellentétben a moksában nincs jelentősége. Az erzával összevetve derül ki,
hogy legfeljebb a nominativusi végmagánhangzók értelmezhetők az eredeti
hangrend reliktumaiként. Az eredeti hangrendet tehát a nominativus képviseli:
pangä ’gomba’ : pang-(ä)t, pińgä ’idő’ : pińg-(ä)t | панк-т, пинк-т. Igen
jól nyomon követhető ez a tendencia a Herrala–Feoktyisztov 1998 szótárban,
amelyben az irodalmi átírás mellett megtaláljuk a finnugor fonetikus jelölést
is.
Fontos viszont a következő pont:
f) A szóvégi mássalhangzó minősége szerint vannak palatális, lágy vagy
nem palatális, kemény tövű szavak: j, ć, ď, ľ, ń, ś, ť, ź | č, š, ž – c, d, l, m, n, r, s,
t, z | b, f, g, è, k, p, v. Kemény mássalhangzó után -t, lágy után ť használatos:
t – ť: stuďent ’diák’ : stuďent-t (студент-т), krovať ’ágy’: krovať-ť
(кроват-ть)
d – ď: kud ’ház’ : kud-t (кут-т), käď ’kéz’ : käď-ť (кят-ть)
s – ś: piks ’kötél’ : piks-t (пикс-т), riś ’hiúz’ : riś-ť (рыс-ть)
z – ź: kuz ’lucfenyő’ : kuz-t (кус-т), kelaź ’róka’ : kelaź-ť (келас-ть)
c – ć: puRc ’malac’ : puRc-t (пурхц-т), grać ’varjú’ : grać-ť (грац-ть)
n – ń: san ’ér’ : san-t (сат-т), lomań ’ember’ : lomań-ť (ломат-ть)
l – ľ: kel ’sógornő’ : kel-t (келх-т), kaľ ’nyírfa’: kaľ-ť (кальх-ть)
r – ŕ: ver ’vér’ : ver-t (верх-т), maŕ ’alma’ : maŕ-ť (марьх-ть)
j: škaj ’isten’ : škaj-ť (шкайх-ть)
113