folia uralica debreceniensia 19. - Finnugor Nyelvtudományi Tanszék

KERESZTES LÁSZLÓ
8. Prolativus -va, -ga, -ka, -gä [-ва, -га, -ка, -гя/-ге] (Jevszevjev 1934/1963:
320, 323–327; Grammatika 1962: 193, 147–151; Grammatika 1980: 158,
172–174; MdChr 1990: 55; MK 2000: 53)
a) A szóvégi magánhangzó, ill. mássalhangzó releváns a toldalék alternánsainak
kapcsolódásakor. Magánhangzó után -va áll: varma ’szél’ : varma-va, pe
’vég’ : pe-va, kši ’kenyér’ : kši-va, kino ’mozi’ : kino-va, kelu ’nyírfa’ : keluva,
śeďi ’szív’ : śeďi-va. (Kivétel: ki ’út’ : ki-gä.) Mássalhangzó után -ga (-gä)
vagy -ka használatos: tol ’tűz’ : tol-ga, bazar ’piac’ : bazar-ga, ill. viŕ ’erdő’ :
viŕ-ga (~ -gä), käľ ’nyelv’ : käľ-gä, śťiŕ ’lány’ : śťiŕ-gä, jofks ’mese’ : jofks-ka.
Az irodalmi átírás e tekintetben nem különbözik a fonematikustól: варма:
варма-ва, пе : пе-ва, кши : кши-ва, кино : кино-ва, келу : келу-ва, седи :
седи-ва | тол : тол-га, базар : базар-га, вирь : вирь-га ~ -гя, кяль : кялгя,
стирь : стирь-гя, ёфкс-ка.
b) A szóvégi magánhangzó teljes vagy redukált volta általában nem megkülönböztető
jegy: śorma ’levél’ : śorma-va, šuftä ’fa’ : šuftä-va, äŕkä ’tó’ :
äŕkä-va | сёрма-ва, шуфта : шуфто-ва, эрьхке-ва.
A szóvégi teljes, nyílt magánhangzók közül a palatális ä a kemény mássalhangzós
toldalék előtt velarizálódik: pŕä ’fej’ : pŕa-va, uľćä ’utca’ : uľćava
| пря : пря-ва, ульця : ульця-ва.
c) A lappangó mássalhangzós tövekben a lativus rag a nominativusi alapalakhoz
járul : todu ’párna’ : todu-va, iľi ’ág, hajtás’ : iľi-va, vani ’pásztor’ :
vani-va | тоду-ва, или-ва, ваны-ва. Egyetlen szóban a prolativus rag egy
lappangó j-s tőhöz járul: ki ’út’ : ki-gä < *kij-gä. Megjegyzendő, hogy az E-
ban is a prolativus őrizte meg a j-s tövet: kija-va. Régebbi forrásokban a rag
a következőképpen is szerepel: -ге.
d) A tő mássalhangzójának egyszerű vagy kapcsolat volta ugyancsak nem
releváns: lov ’hó’ : lov-ga, käľ ’nyelv’ : käľ-gä, karks ’öv’ : karks-ka, keńkš
’ajtó’ : keńkš-ka | лов-га, кяль-гя, каркс-ка, кенкш-ка.
e) Az utolsó szótagi magánhangzó veláris, ill. palatális volta nem releváns
a moksában: kär ’kéreg’ : kär-ga, kal ’hal’ : kal-ga | кяр-га, кал-га.
f) A tő utolsó mássalhangzójának veláris, ill. palatális volta viszont igen
fontos szempont a -ga, ill. -gä alternánsok használata tekintetében:
Veláris és palatális párok:
102
t – ť:
d – ď:
s – ś:
stuďent ’diák’: stuďent-ga (студент-га), krovať ’ágy’: krovať-gä
(кровать-гя)
kud ’ház’ : kud-ga (куд-га), veď ’víz’ : veď-gä (ведь-гя)
ozks ’ima’ : ozks-ka (озкс-ка), riś ’hiúz’ : riś-gä (рысь-гя)