folia uralica debreceniensia 19. - Finnugor Nyelvtudományi Tanszék
folia uralica debreceniensia 19. - Finnugor Nyelvtudományi Tanszék
folia uralica debreceniensia 19. - Finnugor Nyelvtudományi Tanszék
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
HONTI LÁSZLÓ – H. VARGA MÁRTA<br />
letve Ezrek figyelték P é t e r b e f u t á s á t a c é l b a (ezekkel szemben<br />
?Nem tudunk Péter b e f u t á s á r ó l a c é l b a vagy ?Ezrek figyelték Péter<br />
b e f u t á s á t a c é l b a a lelátókról). Szintén Szabolcsitól és Laczkótól<br />
származik az a megfigyelés, hogy „ha az illető főnévi csoport mégsem alany<br />
vagy tárgy, hanem határozó, akkor a négy elvi lehetőség közül az a legelfogadhatóbb,<br />
ha a főtag raggal, a vonzat névutóval van ellátva:<br />
(a) Sokat gondolkodtam a biztonsági emberek összeesküvéséről a király<br />
ellen.<br />
(b) ?Sokat gondolkodtam Mária találkozásáról Péterrel.<br />
(c) ??Sokat érdeklődtem Mária találkozása felől Péterrel.<br />
(d) *„Sokan érdeklődtek a biztonsági emberek összeesküvése felől a király<br />
ellen” (Szabolcsi–Laczkó 1992: 257–258).<br />
8. Noha a ’való, levő’ igeneves jelzői szerkezet egyértelműen csak az<br />
ugor nyelvekből mutatható ki, egyéb, nem létigéből képzett igenevekkel természetesen<br />
másutt is megvan, pl. finn Helsinkiin lähtevä/menevä juna ’Helsinkibe<br />
induló/menő vonat’, amely helyett ma a juna Helsinkiin ’ua.’ általános.<br />
Az elöl álló határozói jelző nyilvánvalóan összefügg a finnugor nyelvek<br />
eredeti, SOV szórendjével, amely azt is magában foglalja, hogy a jelző megelőzi<br />
jelzett szavát. A hátravetett határozói jelzős szerkezetnek a finnugor<br />
nyelvekben való megjelenése a túlnyomóan SVO szórendű, szomszédos<br />
indoeurópai nyelvekkel fenntartott hosszú és intenzív kapcsolatoknak köszönhető.<br />
Megjegyezzük, hogy az indoeurópai nyelvekben is eredetileg SOV<br />
volt a szórend (vö. pl. Gamkrelidze–Ivanov 1984: 320–326), ami talán a határozói<br />
jelző helyét is befolyásolta.<br />
Irodalom<br />
Antal László 1964: A magyar jelző három különböző nyelvtani koncepció fényében.<br />
Magyar Nyelv 60: 61–68.<br />
Antal László 1983: Megjegyzések a határozó közkeletű definícióiról. Magyar<br />
Nyelv 79: 1–9.<br />
Antal László 1985: A hatodik mondatrész. Magvető Kiadó, Budapest.<br />
Balogh Judit 1996: Van-e a magyarban összetett jelző? Magyar Nyelvőr 120:<br />
85–92.<br />
Balandin 1960: А. Н. Баландин, Самоучитель мансисйкого языка. Учпедгиз,<br />
Ленинград.<br />
54