17.02.2015 Views

folia uralica debreceniensia 19. - Finnugor Nyelvtudományi Tanszék

folia uralica debreceniensia 19. - Finnugor Nyelvtudományi Tanszék

folia uralica debreceniensia 19. - Finnugor Nyelvtudományi Tanszék

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

HONTI LÁSZLÓ – H. VARGA MÁRTA<br />

letve Ezrek figyelték P é t e r b e f u t á s á t a c é l b a (ezekkel szemben<br />

?Nem tudunk Péter b e f u t á s á r ó l a c é l b a vagy ?Ezrek figyelték Péter<br />

b e f u t á s á t a c é l b a a lelátókról). Szintén Szabolcsitól és Laczkótól<br />

származik az a megfigyelés, hogy „ha az illető főnévi csoport mégsem alany<br />

vagy tárgy, hanem határozó, akkor a négy elvi lehetőség közül az a legelfogadhatóbb,<br />

ha a főtag raggal, a vonzat névutóval van ellátva:<br />

(a) Sokat gondolkodtam a biztonsági emberek összeesküvéséről a király<br />

ellen.<br />

(b) ?Sokat gondolkodtam Mária találkozásáról Péterrel.<br />

(c) ??Sokat érdeklődtem Mária találkozása felől Péterrel.<br />

(d) *„Sokan érdeklődtek a biztonsági emberek összeesküvése felől a király<br />

ellen” (Szabolcsi–Laczkó 1992: 257–258).<br />

8. Noha a ’való, levő’ igeneves jelzői szerkezet egyértelműen csak az<br />

ugor nyelvekből mutatható ki, egyéb, nem létigéből képzett igenevekkel természetesen<br />

másutt is megvan, pl. finn Helsinkiin lähtevä/menevä juna ’Helsinkibe<br />

induló/menő vonat’, amely helyett ma a juna Helsinkiin ’ua.’ általános.<br />

Az elöl álló határozói jelző nyilvánvalóan összefügg a finnugor nyelvek<br />

eredeti, SOV szórendjével, amely azt is magában foglalja, hogy a jelző megelőzi<br />

jelzett szavát. A hátravetett határozói jelzős szerkezetnek a finnugor<br />

nyelvekben való megjelenése a túlnyomóan SVO szórendű, szomszédos<br />

indoeurópai nyelvekkel fenntartott hosszú és intenzív kapcsolatoknak köszönhető.<br />

Megjegyezzük, hogy az indoeurópai nyelvekben is eredetileg SOV<br />

volt a szórend (vö. pl. Gamkrelidze–Ivanov 1984: 320–326), ami talán a határozói<br />

jelző helyét is befolyásolta.<br />

Irodalom<br />

Antal László 1964: A magyar jelző három különböző nyelvtani koncepció fényében.<br />

Magyar Nyelv 60: 61–68.<br />

Antal László 1983: Megjegyzések a határozó közkeletű definícióiról. Magyar<br />

Nyelv 79: 1–9.<br />

Antal László 1985: A hatodik mondatrész. Magvető Kiadó, Budapest.<br />

Balogh Judit 1996: Van-e a magyarban összetett jelző? Magyar Nyelvőr 120:<br />

85–92.<br />

Balandin 1960: А. Н. Баландин, Самоучитель мансисйкого языка. Учпедгиз,<br />

Ленинград.<br />

54

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!