folia uralica debreceniensia 19. - Finnugor Nyelvtudományi Tanszék

A RÉNELNEVEZÉSEK ÖSSZEFÜGGÉSEIRŐL
Tőszó például az alapárnyalatok közül a jievja ’piszkosfehér rén’, 21
ugyanakkor a fekete, valamint a szürke árnyalatú rének elnevezései származékszók.
A bennük látható -t képző az adott tulajdonsággal jellemezhető
egyedet jelöli: čáhput ’sima, finom fekete szőrű rén’ < čáhppat # čáhppes
’fekete’; ránat ’szürke rén’ < ránis # ránes ’szürke’.
Ezekkel – csakúgy, mint a többi alapszínnel – gyakran összetételek utótagjaként,
ritkábban előtagjaként is találkozhatunk. Például a hófehér rént jelölő
gabba főnév összetételi utótagként szerepel a duokŋas|gabba, hilla|gabba,
rišša|gabba, ruošša|gabba terminusokban, melyek a fehérnek a különböző –
gyakorlatlan szemnek már-már megkülönböztethetetlen – árnyalatait érzékeltetik,
külön nevet biztosítva az albínótól a foltos fehérig minden rénnek (bővebben
ld. a 2.3.1.2.1. pontban).
A čuoivvat 22 ’szürkés rén (szőrszálainak a vége világos)’ főnév hét összetételben
utótagként, egy terminusban pedig előtagként áll. Előtagként éppen
az imént említett gabba ’hófehér rén’ szóval alkotott összetételben fordul
elő: čuoivvat|gabba ’fehér rén fehér lábakkal, a törzsén szürkés árnyalattal’.
Talán e rövid ízelítő is elegendő ahhoz, hogy feltételezzük: ha a gyakran
önálló terminusként is használatos összetételi tagok különböző árnyalatait is
figyelembe vesszük, akkor a lehetséges kombinációk mennyisége tovább nő,
s így a külső – nem lapp anyanyelvű, vagy lapp anyanyelvű, de réntartói tapasztalattal
nem rendelkező – szemlélő számára befogadhatatlanná válhat. A
még mindig magabiztosak (vagy éppen a kétkedők) számára íme néhány példa
a szürke különböző árnyalatainak kifejezésére (morfológiai elemzésüktől
itt eltekintek, ugyanakkor jelzem, hogy az adott összetételi tag mely más terminusokban
fordul még elő): duolvačuoivvat ’piszkosszürke rén’; luosttatčuoivvat
’szürkés rén oldalán világosabb deres szőrzettel’ (ld. még: beaiveluosttat,
birrabañatluosttat, birrabañatbeaiveluosttat, guzatluosttat; luosttatjievja,
luosttatmuzet); muzetčuoivvat ’szürkés rén sötétbarna hassal (gyakran
foltokkal)’ (ld. még: garjamuzet, smurtamuset, spirtamuzet, guvgesmuzet,
guzatmuzet, luosttatmuzet, mosatmuzet, ruoššamuzet; muzetgirjjat, muzetjievja);
ránatčuoivvat ’szürke rén világosabb árnyalatú hassal’; ruoššačuoivvat
’az átlagosnál hosszabb szőrzetű, szürkés árnyalatú rén’ (vö. ruoššagabba,
ruoššajievja, ruoššamuzet; ruškesruoššajievja); sevdnjesmuzetčuoivvat ’(inkább
barna) szürkésbarna rén’; šelgesčuoivvat ’fényes világosszürke rén’.
21 < PS jēvje ’ua.’ (LpWsch 1748, YS 273, SSS 233).
22 < PS ćōvje ’ua.; kék’ (LpWsch 753, YS 215, SSS 92) (lpN > fi suivakko ’ua.’).
31