folia uralica debreceniensia 19. - Finnugor Nyelvtudományi Tanszék

A HÁTRAVETETT HATÁROZÓ KIALAKULÁSÁRÓL
nyire csak egy-egy példán történő bemutatásával, mely típusok vannak adatolva
a rokon nyelvekből:
(A) A jelzői értékű határozó a jelzett szó előtt áll
1. A jelzői értékű határozó esetragos főnév: észt prillidega (comitativusinstrumentalis)
mees ’szemüveges férfi (szemüveggel [levő] férfi)’; mordvin
E oš-sto (elativus) lomań, M oš-sta (elativus) lomań ’человек из города (городской
человeк) (a város-ból [való] ember)’ (Koljadenkov 1954: 222); votják
kwiń b u s i j - Ï n (inessivus) ž i v o t l Ï ’a három l e g e l ő - n [való]
m a r h á n a k’ (Kertész 1914: 99); zürjén Šaburov – russkIj a r m i j a - Ï ś
(elativus) s o l d a t ’Шабуров – солдат русской армии (Šaburov az o r o s z
h a d s e r e g - b ő l [való] k a t o n a)’ (Serebrennikov 1963: 51); vogul Sy
maskowski u ń i v e r s i ť ē t - n ə l (ablativus) stuďentət ’Moskauer Studenten
(a moszkvai e g y e t e m - r ő l [való] d i á k o k)’ (Kálmán 1976: 136, 137). 1
2. A jelzői értékű határozó névutós szerkezet: mordvin E pando alo (locativusi
névutó) kudińe, M panda ala 2 (locativusi névutó) kudńa ’домик под
горой (domb alatt [levő] házikó)’ (Koljadenkov 1954: 223), cseremisz pört
ü m w a l - n ə (locativusi névutó) pört-kaikšəm ’a ház tetején [levő] verebet’
(Kertész 1914: 100), osztják t ăl ƒləη-ə n (locativusi névutó) χ ŏ r
wan‛səw ’wir schauten ein B i l d ü b e r d e n W i n t e r an (t é l - r ő l
[ v a l ó ] k é p e t néztünk meg)’ (Rédei 1968: 50, 51).
3. A jelzői értékű határozó névutó-mellékneves szerkezet: finn meren taka-inen
maa ’tengerentúli ország/föld’; észt mere taga-ne maa ’tengerentúli
ország/föld’; cseremisz kəž wel-en-əsə kiš ’a fenyőn levő [tkp. fenyő feletti]
gyanta’ (Kertész 1914: 100); szelkup pōn ylqy-ľ ńūty ’трава под деревом (fa
alatti fű)’ (Kuznecova et al. 1980: 315).
4. A jelzői értékű határozó adverbium: mordvin E karšo kudo, M karša
kud ’дом напротив (szemben [levő] ház)’ (Koljadenkov 1954: 223; l. még itt
a 2. jegyzetet).
5. A jelzői értékű határozó ragtalan főnév, amely a ’való (levő)’ segédigenévvel
alkot jelzős szerkezetet: osztják V ľ ä η k ə w s ə w ă l t ç (’való, levő’)
t ă γ Ï n ə ťĕ{əγ sdγmət ’в том м е с т е, где находится к л а д б и щ е,
сплошной березняк (t e m e t ő l e v ő h e l y e n teljes[en] nyírfák)’ (Terëškin
1961: 94); vogul É ti m ā p l n ė (’való, levő’) nēη v i t ə n, ti m ā
p l n ė (’való, levő’) χumiη v i t ə n ’e f ö l d ö n l e v ő nős v í z r e, e
1 A határozói jelzőt és fordítását akkor ritkítjuk, ha a példa más mondatrészt is tartalmaz.
2 A mordvin E alo, M ala névutó és adverbium is, ezek a példák tehát a 4. csoportba is
besorolhatók.
47