folia uralica debreceniensia 19. - Finnugor Nyelvtudományi Tanszék

KERESZTES LÁSZLÓ
A megkülönböztető jegyek alapján a toldalékok a következő csoportokba
rendeződnek:
I. Mássalhangzós toldalékok egyes számban
1) előhangzóval: Genitivus -ń, -äń | Dativus-allativus -ńďi, -äńďi |
Translativus -ks, -äks | Causativus -nksä, -änksä
2) előhangzó nélkül: Illativus -s | Inessivus -sä | Elativus -stä | Ablativus
-dä, -tä | Prolativus -va, -ga, -ka, -gä | Abessivus -ftämä | Comparativus
-ška
3) Mássalhangzó (v) / magánhangzó (-u, -i): Lativus -v, -u, -i
II. Pluralis -t, -ť
Moksa–erza összehasonlító táblázat
[Az erza adatokra vö. Maticsák 2003: 143–164.]
ERZA
MOKSA
(-ń, -oń, -eń) GENITIVUS (-ń, -äń)
moda-ń : keľ-eń + a) -V / -C + śorma-ń : käľ-äń
: b) -V[–red] /-V[+red] – pŕä-ń : tumä-ń
: c) -V-v-/-j- + kelu-v-äń : śeďi-j-äń
: d) -C / -CC – kud-äń : jofks-äń
sur-oń : kem-eń + e) -V- [+pal/–pal] – :
kaľ-eń : kal-oń + f) -C [+pal/–pal] (+) kaľ-äń : kal-äń
: g) -C-[+pal/–pal] – pińgä-ń : pang-äń
: h) -C [–zs/+zs] – meš-äń : šuž-äń
(-ńeń, -neń) DATIVUS (-ńďi, -äńďi)
ava-ńeń : śeďij-ńeń (+) a) -V / -C + śorma-ńďi : käľ-äńďi
piks-neń
: b) -V[–red] /-V[+red] – pŕä-ńďi : tumä-ńďi
: c) -V-v-/-j- + kelu-v-äńďi : śeďi-j-äńďi
: d) -C / -CC – kud-äńďi : jofks-äńďi
: e) -V- [+pal/–pal] – :
kaľ-ńeń : kal-neń + f) -C [+pal/–pal] (+) kaľ-äńďi : kal-äńďi
: g) -C-[+pal/–pal] – pińgä-ńďi : pangä-ńďi
: h) -C [–zs/+zs] – meš-äńďi : šuž-äńďi
116