folia uralica debreceniensia 19. - Finnugor Nyelvtudományi Tanszék

A RÉNELNEVEZÉSEK ÖSSZEFÜGGÉSEIRŐL
jelentéstani csoportban a tő- és képzett szavak dominálnak (az összetételek
aránya 25, illetve 24%).
Az emberhez köthető névadási szempontok – az állat funkciója, füljele és
a tulajdonviszonyok – körében megfigyelhető magas arány a rénnek a lappok
életében betöltött központi szerepét, fontosságát tükrözi (e három csoportban
a terminusok 63, 75, illetve 100%-a összetett).
Irodalom
Álgu-tietokanta. http://kaino.kotus.fi/algu
Collinder, Björn 1984: Renkötselsnomenklaturen i Norrkaitum (Med förord
av Israel Ruong). In: Svenska landsmål, 7–31.
Eira, Nils Isak 1984: Boazobargi giella. Dieñut Nr. 1. Guovdageaidnu, Sámi
Instituhtta.
Eira, Nils Isak 1994: Bohccuid luhtte – gulahallat ja ollášuhttit siidadoalu.
Guovdageaidnu, DAT.
Itkonen, Toivo I. 1948: Suomen lappalaiset vuoteen 1945. II. Porvoo–Helsinki,
WSOY. 97–100.
Korhonen, Mikko 1981: Johdatus lapin kielen historiaan. Helsinki, Suomalaisen
Kirjallisuuden Seura.
Lagercrantz, Eliel 1939: Lappischer Wortschatz I−II. Helsinki, Suomalais-
Ugrilainen Seura.
Lakó, György 1986: Chrestomathia Lapponica. Budapest, Tankönyvkiadó.
Nickel, Klaus Peter 1990: Samisk grammatikk. Oslo, Universitetforlaget.
Nielsen, Konrad 1932–38: Lappisk ordbok. I–III. Oslo, H. Aschehoug & Co.
Instituttet for Sammenlignende Kulturforskning.
Nielsen, Konrad–Nesheim, Asbjørn 1956: Lappisk ordbok. IV. Systematisk del.
Oslo, H. Aschehoug & Co. Instituttet for Sammenlignende Kulturforskning.
Qvigstad, Just Knud 1893: Nordische Lehnworter im Lappischen. Christiania
Videnskabs-Selskabs forhandlinger.
Rédei, Károly 2000: Néhány gondolat a zürjén rénszarvas származásáról és
koráról. Nyelvtudományi Közlemények 97: 147–149.
SKES = Toivonen,Y. H.–Itkonen, Erkki–Joki, Aulis J.–Peltola, Reino: Suomen
kielen etymologinen sanakirja. I−VI. Helsinki, Suomalais-Ugrilainen
Seura, 1955–1981.
SL = Sammallahti, Pekka: The Saami Languages. An Introduction. Kárášjohka,
Davvi Girji, 1998.
43