folia uralica debreceniensia 19. - Finnugor Nyelvtudományi Tanszék

A MORDVIN NYELV OROSZ JÖVEVÉNYSZAVAI
koćon E. ’кочерыжка’ < or. кочан ’id.’ (< tat.; vö. vtj. kočon, zr. köčan ’id.’)
(169)
kočom E. ’горбушка’, kočam M. ’ломоть; горбушка, краюшка’ ? < or. nyj.
(Dalj) кочом ’id.’ < or. кочомка ’id.’ – a Dalj-szótár szerint mordvin eredetű
az oroszban (170)
koklać E. ’хохолок, гребень ’ < or. nyj. хохлач ’id.’ (157; Paasonen
2: 821)
kokol E. ’пучок ’ < or. хохол ’id.’ (> vtj. kokoľo ’id.’)
(157)
kolaz M., koloz E.’колос’ < or. колос ’id.’ (158), nyj. ’солома’ (SRG 3: 55)
koľi E. ’когда; если’ < or. nyj. коли ’id.’ (159; SRG 3: 53)
koľija E. ’кол’ < or. кольё ’id.’ (159)
końčəna M. # ’окно; перепонка’ < or. оконце ’id.’ (163)
koťal [koťol] M. ’омут’ < or. котёл ’id.’ (169)
krajga E. ’через, в’ < or. край ’id.’ (a md. -ga raggal) (171)
krojams E., M. # ’материться’ < or. кроить ’материться’ (173)
kromka M. ’хрупкий’ ? < or. хрупкий ’id.’ – hangtani és alaktani változásokkal
(172)
kromoždoms E. ’хромать’ < or. кром(о)- ’перенята’ (< or. хромать ’id.’)
(173)
kŕeń M. ’хрен’ < or. хрен ’id.’ (> cser. kren, vtj. kireń, kiren ’id.’) (171)
kŕost E., kŕoz M. ’крест’ < or. крёст ’id.’ (> cser. nyj. kŕes ’id.’) (172)
ksťinat E., ksťingä M. ’крестины’ < or. nyj. кстины, кстинье ’id.’ (174;
SRG 3: 94)
kukšeń M., kukšun E. ’кувшин’ < or. кукшин ’id.’ (180; SRG 3: 99 is)
kukuž E. ’кукиш’ ? < or. кукиш ’id.’ (180)
kultajems E. ’хромать’ ? < or. nyj. (Dalj) колтыхать, култыхать ’id.’
(181)
kuľinka E. # ’свёкла’ < or. nyj. голанка (< голландка) ’id.’ (181)
kuro E. # ’шкворень’ ? < or. курок ’id.’ (186; SRG 3: 106 is); vagy: a ’куст’
jelentésből fejlődött (ERV 317)
kuvaz E. ’квас’< or. квас ’id.’ (175; SRG 3: 28 is)
laďams E., laďäms M. ’(на)ладить [etc.]’ < or. ладить ’id.’ (194; SRG 3:
113 is)
laušńik E. # ’продавец’ < or. лавочник ’id.’ (203); vö. or. nyj. лавочный
’купленный в магазине’ (SRG 3: 112)
laziŕka E. ’мальва’ < or. nyj. (Dalj) лазурька ’растение Gentiana Pneumontanhe
[etc.]’ (195)
215