folia uralica debreceniensia 19. - Finnugor Nyelvtudományi Tanszék

KERESZTES LÁSZLÓ
A többes jel szempontjából keménynek számítanak:
č: vrač ’orvos’ : vrač-t (врач-т)
š: meš ’méh’ : meš-t (меш-т)
ž: šuž ’árpa’ : šuž-t (шуш-т)
Mindig kemények viszont a következők:
p – b: škap ’szekrény’ : škap-t (шкап-т), klub ’klub’ : klub-t (клуп-т)
k – g: vek ’évszázad’ : vek-t (век-т), flag ’zászló’ : flag-t (флак-т)
f – v: počf ’liszt’ : počf-t (почф-т), ťev ’dolog’ : ťev-t (теф-т)
è: gŕeè ’bűn’ : gŕeè-t (грех-т)
g) A főnév utolsó szótagközi kemény, ill. lágy mássalhangzójának szerepe
van a magánhangzó végű főnevek többes számának képzésében: pandä ’hegy’ :
pand-t, kizä ’nyár, év’ : kizä-t, pekä ’has’ : pek-t, śeľmä ’szem’ : śeľmä-t, pińä
’kutya’ : pińä-t, kečä ’merőkanál’: keč-t, ťäšťe csillag, jel’ : ťäšť-ť | панда :
пант-т, кизэ : кизо-т, пеке : пек-т, сельме : сельмo-т, пине : пине-т,
кече : кеч-т, тяште : тяшт-ть.
h) A szóvégi mássalhangzó zöngés, ill. zöngétlen volta sem releváns a fonematikus
írásban:
p – b: pop ’pópa’ : pop-t (поп-т ) klub ’klub’ : klub-t (клуп-т)
t – d: tarad, -t ’faág’ : tarad-t (тарат-т)
k – g: unäk ’unoka’ : unäk-t (унок-т), flag ’zászló’ : flag-t (флак-т)
š – ž: oš ’város’ : oš-t (ош-т), šuź ’árpa’ : šuž-t (шуш-т)
s – z: saraz/-s ’tyúk’ : saraz-t (сарас-т)
ť – ď: vlaśť ’hatalom’ : vlaśť-ť (власт-ть), käď ’kéz’ : käď-ť (кят-ть)
ś – ź: kelaź/-ś ’róka’ : kelaź-ť (келас-ть)
f – v: počf ’liszt’ : počf-t (почф-т), ťev ’munka’ : ťev-t (теф-т)
A toldalék előtti zöngés mássalhangzó zöngétlenedik, ezt az irodalmi helyesírás
jelöli.
A nazális végű tövek – zöngétlen nazálisok nem lévén – a homorgán orális
zárhangra zöngétlenednek:
m: jam ’kása’ : jam-t [-pt] (яп-т), ľem ’név’ : lem-t [-pt] (леп-т)
n: san ’ér’ : san-t [-tt] (сат-т)
ń: narmäń ’madár’ : narmäń-ť [-ťť] (нармот-ть)
114