folia uralica debreceniensia 19. - Finnugor Nyelvtudományi Tanszék

MORFÉMA-ALTERNÁCIÓK A MOKSA HATÁROZATLAN NÉVRAGOZÁSBAN
kat, pl. vek ’évszázad’ : vekä-ks, tańäc ’tánc’ : tańäc-äks, vrač ’orvos’ : vrač-äks,
śvet ’világ’ : śvet-(ä)ks, ruz ’orosz’ : ruz-ks ~ -äks, šuž ’árpa’ : šuž-ks ~ -äks |
век-окс, танец-екс, врач-екс, свет-(о)кс, руз-(о)кс, шуж-(е)кс.
e) A tő utolsó szótagi magánhangzójának az erzával ellentétben nincs jelentősége
a ragok kapcsolódása tekintetében. (A nominativusról írottakat l.
FUD 18: 100–102.)
f) A szóvégi mássalhangzó palatális, ill. nem palatális voltának nincs jelentősége:
Veláris és palatális párok:
d – ď: kud ’ház’ : kud-ks (куд-кс), käď ’kéz’ : käď-ks (кядь-кс)
z – ź: kuz ’lucfenyő’ : kuz-ks (куз-кс), ľiväź ’verejték’ : ľiväź-ks
(ливoзь-кс)
n – ń: san ’ér’ : san-ks (сан-кс), lomań ’ember’ : lomań-ks (ломань-кс)
r – ŕ: ver ’vér’ : ver-ks (вер-кс), maŕ ’alma’ : maŕ-ks (марь-кс)
j: škaj ’isten’ : škaj-ks (шкай-кс)
š: meš ’méh’ : meš-ks (меш-кс)
Mindig kemények viszont a következők:
p – b: pop ’pópa’ : pop-äń (пoп-кс), klub ’klub’ : klub-ks (клуб-кс)
f – v: ťev ’dolog’ : ťev-ks (тев-кс)
è: gŕeè ’bűn’ : gŕeè-ks (грех-кс)
g) Ugyanez a helyzet a szótagközi mássalhangzójának kemény, ill. lágy
minősége tekintetében: pangä ’gomba’ : pangä-ks, pińgä ’idő’ : pińgä-ks,
pekä ’has’ : pekä-ks, pińä ’kutya’ : pińä-ks, ťäšťä ’csillag, jel’ : täšťä-ks. Az
irodalmi nyelv a következőképpen jelöli e váltakozásokat: панга : панго-кс,
пиньге : пиньге-кс, пеке : пеко-кс, пине : пине-кс, тяште-кс. (Vö. b-
pont!)
h) A szóvégi mássalhangzó zöngés, ill. zöngétlen volta sem releváns a fonematikus
írásban:
p – b: klub ’klub’ : klub-ks (клуб-кс)
t – d: tarad/-t ’faág’ : tarad-ks (тарад-кс)
k – g: flag ’zászló’ : flag-ks (флаг-кс)
s – z: saraz/-s ’tyúk’ : saraz-ks (сараз-кс)
ť – ď: käď ’kéz’ : käď-ks (кядь-кс)
ś – ź: kelaź/-ś ’róka’ : kelaź-ks (келазь-кс)
f – v: ťev ’munka’ : ťev-ks (тев-кс)
107