folia uralica debreceniensia 19. - Finnugor Nyelvtudományi Tanszék

A KAZIMI HANTI NYELVJÁRÁS VÁLTOZATAIRÓL
sokat bemutató táblázatban az ’erdő’ (’лес’) jelentésű szó példa arra, hogy a
szókezdő w- hiányzik a suriskári nyelvjárásokban (Handybyna 2008: 116):
A szókincsvizsgálatban Handybyna szerint a wunt / wunt szó a kazimiban
és a tegiben használatos mindössze, a suriskáriban pedig másik lexéma ismeretes
(Handybyna 2008: 117):
Helyenként példaanyaga más obugrisztikai műveknek mond ellent. Onyina
(2011: 68) szerint a szinjaiban – ami a suriskári nyelvjáráscsoportba tartozik
– a ’rénszarvas’ óli, az ’erdő’ pedig ut, Handybyna az északibb szavakat
(k%lang, ur) mondja használatosnak a suriskáriban. Tovább bonyolítja a dolgot,
hogy a ’rénszarvas’ jelentésű szinjai szó wóli alakban jelenik meg a szótárban
(DEWOS 1583). Természetesen igaz lehet, hogy a suriskáriban mindkét
szó használatos a rénszarvasra, illetve az erdőre. Handybyna legalábbis
részben azért bonyolódik bele a problémába, mert szomszédos változatok helyett
nyelvjáráscsoportokat vizsgált, amelyek aligha egységesek. Így azonban
az izoglosszák megállapítása lehetetlen. Az alábbiakban a szókinccsel nem
foglalkozom.
4. Izoglosszák
Természetesen hosszan sorolhatnánk azokat a jellemzőket, amelyek tekintetében
a vizsgált változatok nem különböznek. Az alábbiakban csak azokat
érdemes áttekinteni, amelyek nem érvényesek az egész északi nyelvjárásterü-
185