folia uralica debreceniensia 19. - Finnugor Nyelvtudományi Tanszék

MORFÉMA-ALTERNÁCIÓK A MOKSA HATÁROZATLAN NÉVRAGOZÁSBAN
Veláris és palatális párok:
d – ď: kud ’ház’ : kud-änksä (куд-онкса), käď ’kéz’ : käď-änksä
(кяд-енкса)
s – ś: piks ’kötél’ : piks-änksä (пикс-онкса), riś ’hiúz’ : riś-änksä
(рыс-енкса)
z – ź: kuz ’lucfenyő’ : kuz-änksä (куз-онкса), ľiväź ’verejték’ :
ľiväź-änksä (ливoз-енкса)
c – ć: puRc ’malac’ : puRc-änksä (пурхц-онкса), grać ’varjú’ :
grać-änksä (грац-енкса)
n – ń: san ’ér’ : san-änksä (сан-онкса), lomań ’ember’ : lomań-änksä
(ломан-енкса)
l – ľ: kel ’sógornő’ : kel-änksä (кел-онкса), kaľ ’nyírfa’: kaľ-enksä
(кал-енкса)
r – ŕ: ver ’vér’ : ver-änksä (вер-онкса), maŕ ’alma’ : maŕ-änksä
(мар-енкса)
Palatalizáltnak számítanak a M-ban még a következő mássalhangzók is:
j: škaj ’isten’ : škaj-änksä (шкай-енкса)
č: vrač ’orvos’ : vrač-änksä (врач-енкса)
š: meš ’méh’ : meš-änksä (меш-енкса)
ž: šuž ’árpa’ : šuž-änksä (шуж-енкса)
Mindig kemények viszont a következők:
p – b: pop ’pópa’ : pop-änksä (пoп-онкса), klub ’klub’ : klub-änksä
(клуб-онкса)
k – g: vek ’évszázad’ : vek-änksä (век-онкса), flag ’zászló’ : flag-änksä
(флаг-онкса)
f – v: kožf ’levegő’ : kožf-änksä (кожф-онкса), ťev ’dolog’ : ťev-änksä
(тев-онкса)
è: gŕeè ’bűn’ : gŕeè-änksä (грех-онкса)
g) Ugyanez a helyzet a szótagközi mássalhangzójának kemény, ill. lágy
minősége tekintetében: pangä ’gomba’ : pangä-nksä, pińgä ’idő’ : pińgä-nksä,
pekä ’has’ : pekä-nksä, pińä ’kutya’ : pińä-nksä | панга : панго-нкса, пиньге :
пиньге-нкса, пеке : пеко-нкса, пине : пине-нкса.
h) A szóvégi mássalhangzó zöngés, ill. zöngétlen volta sem releváns:
t – d: tarad/-t ’faág’ : tarad-änksä (тарад-онкса)
ť – ď: vlaśť ’hatalom’ : vlaśť- änksä (власт-енкса), veď ’víz’ :
veď-änksä (вед-енкса)
111