folia uralica debreceniensia 19. - Finnugor NyelvtudomÃ¡nyi TanszÃ©k

More documents

Recommendations

Info

DENNICA PENEVA към членството си в Европейския съюз, като подписа в Люксембург Споразумението за стабилизиране и асоцииране. ’Bosznia-Hercegovina [NomSg] megtette [Vx3Sg] az első lépést az európai uniós tagság felé azzal, hogy aláírta Luxemburgban a stabilizációs és társulási folyamatot’. 6. Összefoglaló Megállapítható, hogy a kongruencia tekintetében nagy változatosság mutatkozik a megvizsgált nyelvekben, és bizonyos esetekben ingadozik az egyes és a többes szám használata. Két vagy több egyes számú alannyal való egyeztetés gyakorlata a magyarban az esetek túlnyomó részében az, hogy az állítmány egyes számban áll. Itt fontos szerepet játszik a következő tényező: az alany konkrét vagy elvont főnév, személy, ill. élőlény. A finn és az észt nyelvben két mellérendelt egyes számú alany esetén az állítmány általában többes számban áll és ebben az esetben az értelmi kongruencia érvényesül. Mind a két nyelvben ingadozó esetek is vannak. A lappban a képet a duális bonyolítja, mivel két személy, állat után kettes szám használható. Több élettelen alany esetén az állítmány többes számban áll. Egyedül anyagnevek után használatos az egyes szám. A bolgárban az alaki és az értelmi egyeztetés ingadozik a több alany – állítmány kongruenciájánál is. A bolgár nyelvben két vagy több egyes számú alany mellett az állítmány többes számban áll. Ettől a szabálytól eltérések is vannak. A magyar nyelvészek szabályosnak vélik a többes számú névszói állítmányt, ha az alanyok élő személyek (animated), de az élettelen alanyok (unanimated) mellett jobb az egyes számú állítmány: A fiú [NomSg] és a lány [NomSg] barátok [NomPl]. | Az asztal [NomSg] és a szék [NomSg] bútor [NomSg]. (Vö. Rácz 1991: 97.) A magyarhoz inkább hasonlít e tekintetben a lapp. A finnben és az észtben viszont a névszói állítmány mind a két esetben többes számban áll, mivel két külön dolgot fejez ki. A nem egyszerű kapcsolatos viszony esetén (fokozó, hozzátoldó, ellentétes, összefoglaló-megosztó) az állítmány legtöbbször a hozzá legközelebb álló alannyal egyezik (magyar, finn, lapp). Itt is vannak kivételek, például a finnben a fokozó és összefoglaló kapcsolatos viszonyok esetén. A lappban két alany esetén általában duális használatos, több halmozott alany esetén pedig többes szám áll. A bolgár nyelvben is elég vegyes a kép, egyes és többes számú alakok egyaránt használatosak. 176
EGYEZTETÉSI TÍPUSOK Összetett országnevek után (mint pl. Antigua és Barbuda, Trinidad és Tobago) az állítmány a vizsgált nyelvekben egyes számban áll. Ez alól a szabály alól az észtben vannak kivételek. Egyes számba kerül az állítmány a magyar nyelvben akkor is, ha az alanyok mennyiségjelzősek. A finnben ingadozás tapasztalható, mert az állítmány egyes és többes számba is kerülhet, az észtben pedig többes számba. A lappban az állítmány számhasználata az (élő és élettelen) alanytól függhet. A bolgár nyelvben a mennyiségjelzős alany után (ha egynél nagyobb) szinte mindig többes számban áll az állítmány. Ez a gyakorlat több indoeurópai nyelvben is. Irodalom Bartens, Hans-Hermann 1989: Lehrbuch der saamischen (lappischen) Sprache. Helmut Buske Verlag, Hamburg. Erelt, Mati et al 1993: Eesti keeli grammatika II. Süntaks. Eesti Teadust Akadeemia, Eesti Keele ja Kirjanduse Instituut, Tallinn. = EKG II Erelt, Mati (ed.) 2003: Estonian Language. Linguistica Uralica, Supplementary Series, Vol. 1. Estonian Academy Publishers, Tallinn. Erelt, Mati 2006: Lause õigekeelsus, Tartu. Ferdinandy György 1993: A francia vőlegény. Magvető Könyvkiadó, Budapest. Hakulinen, Auli–Fred Karlsson 1979: Nykysuomen lauseoppia. Suomalaisen Kirjallisuuden Seura, Jyväskylä. Hegedűs Rita 2005: Magyar nyelvtan. Tinta Kiadó, Budapest. ISK = Hakulinen, Auli et al.: Iso suomen kielioppi. Suomalaisen Kirjallisuuden Seura, Helsinki, 2004. Jordanova, Mirella 1999: Az alany és az állítmány számbeli egyeztetése a magyar és a bolgár nyelvben. In: I. Nemzetközi Hungarológiai Oktatási Konferencia előadásai 2. Nemzetközi Hungarológiai Központ, Budapest. 75–86. Karlsson, Fred 1999: Finnish: An essential grammar. Routledge, London. Keresztes László 1995: Gyakorlati magyar nyelvtan. Debreceni Nyári Egyetem, Debrecen. Keresztes László et al. 1987: Outi Karanko–Keresztes László–Irmeli Kniivilä, Finn nyelvkönyv 1. Tankönyvkiadó, Budapest. Kippasto, Anu–Nagy Judit 1995: Észt nyelvkönyv. Bíbor Kiadó, Miskolc. 177
Page 1 and 2:
FOLIA URALICA DEBRECENIENSIA 19. Sz
Page 3 and 4:
DEBRECENI EGYETEM FINNUGOR NYELVTUD
Page 5 and 6:
A MANYSI UT GRAMMATIKALIZÁCIÓJA e
Page 7 and 8:
A MANYSI UT GRAMMATIKALIZÁCIÓJA
Page 9 and 10:
A MANYSI UT GRAMMATIKALIZÁCIÓJA w
Page 11 and 12:
A MANYSI UT GRAMMATIKALIZÁCIÓJA 2
Page 13 and 14:
A MANYSI UT GRAMMATIKALIZÁCIÓJA D
Page 15 and 16:
Page 17 and 18:
A RÉNELNEVEZÉSEK ÖSSZEFÜGGÉSEI
Page 19 and 20:
Page 21 and 22:
Page 23 and 24:
Page 25 and 26:
Page 27 and 28:
Page 29 and 30:
Page 31 and 32:
Page 33 and 34:
Page 35 and 36:
Page 37 and 38:
Page 39 and 40:
Page 41 and 42:
Page 43 and 44:
Page 45 and 46:
Page 47 and 48:
A HÁTRAVETETT HATÁROZÓ KIALAKUL
Page 49 and 50:
Page 51 and 52:
Page 53 and 54:
Page 55 and 56:
Page 57 and 58:
Page 59 and 60:
Page 61 and 62:
A KÖZTES TOLDALÉKOK KAPCSOLÓDÁS
Page 63 and 64:
Page 65 and 66:
Page 67 and 68:
Page 69 and 70:
Page 71 and 72:
Page 73 and 74:
Page 75 and 76:
Page 77 and 78:
Page 79 and 80:
Page 81 and 82:
Page 83 and 84:
Page 85 and 86:
PLURATÍVÁK VIZSGÁLATA AZ ÉSZAKI
Page 87 and 88:
Page 89 and 90:
Page 91 and 92:
Page 93 and 94:
Page 95 and 96:
Page 97 and 98:
Page 99 and 100:
Page 101 and 102:
Page 103 and 104:
MORFÉMA-ALTERNÁCIÓK A MOKSA HAT
Page 105 and 106:
Page 107 and 108:
Page 109 and 110:
Page 111 and 112:
Page 113 and 114:
Page 115 and 116:
Page 117 and 118:
Page 119 and 120:
Page 121 and 122:
Page 123 and 124:
Page 125 and 126: DEBRECENI EGYETEM FINNUGOR NYELVTUD
Page 127 and 128: AZ ELSŐ MORDVIN SZÖVEGEMLÉK ELEM
Page 149 and 150: A FINNUGOR (?) KACSA ÉS AZ OKTATÁ
Page 163 and 164: EGYEZTETÉSI TÍPUSOK Előfordul va
Page 165 and 166: EGYEZTETÉSI TÍPUSOK Vagy: Yksi na
Page 167 and 168: EGYEZTETÉSI TÍPUSOK ta raitiovaun
Page 169 and 170: EGYEZTETÉSI TÍPUSOK nő.’ Felte
Page 171 and 172: EGYEZTETÉSI TÍPUSOK jõudu ega en
Page 173 and 174: EGYEZTETÉSI TÍPUSOK Bár a bolgá
Page 175: EGYEZTETÉSI TÍPUSOK Ha az alanyok
Page 179 and 180: EGYEZTETÉSI TÍPUSOK Popov, Konsta
Page 183 and 184: A KAZIMI HANTI NYELVJÁRÁS VÁLTOZ
Page 195 and 196: KEHYSSEMANTIIKAN NÄKÖKULMA KANSAL
Page 207 and 208: A MORDVIN NYELV OROSZ JÖVEVÉNYSZA
Page 225 and 226: ISMERTETÉSEK - REZENSIONEN - REVIE
Page 227 and 228:
ISMERTETÉSEK - REZENSIONEN - REVIE
Page 229 and 230:
Page 231 and 232:
Page 233 and 234:
Page 235 and 236:
Page 237 and 238:
Page 239 and 240:
Page 241 and 242:
Page 243 and 244:
Page 245 and 246:
IN HONOREM мечательно н
Page 247 and 248:
IN HONOREM формирование
Page 249 and 250:
IN HONOREM Дальнейшей в
Page 251 and 252:
IN HONOREM фы. У В. К. Кел
Page 253 and 254:
IN HONOREM тен. Не случа
Page 255 and 256:
Page 257 and 258:
IN MEMORIAM [1993]: 45-58; vö. mé
Page 259 and 260:
IN MEMORIAM lat Kiadó nívódíjá
Page 261 and 262:
For Authors Folia Uralica Debreceni
Page 263 and 264:
Ismertetések - Rezensionen - Revie
show all

folia uralica debreceniensia 19. - Finnugor NyelvtudomÃ¡nyi TanszÃ©k

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?