folia uralica debreceniensia 19. - Finnugor Nyelvtudományi Tanszék

DEBRECENI EGYETEM
FINNUGOR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉK
FOLIA URALICA DEBRECENIENSIA 19.
DEBRECEN, 2012
A mordvin nyelv orosz jövevényszavai I.
ZAICZ Gábor
„A mordvint tartják a »legoroszosabb« finnugor nyelvnek. Tény, hogy a
két nép és nyelv [az orosz és a mordvin] között tapasztalható a legintenzívebb
kölcsönhatás.” (Keresztes 2011: 114.)
Nyelvek kapcsolatának vizsgálatakor elsősorban a következő kérdéseket
kell megvizsgálnunk: 1. a történelmi (és a tudománytörténeti) körülményeket,
2. az átvételek fogódzóit, hangtani, fonológiai és alaktani sajátosságait,
3. a szófaji viszonyokat és 4. a jelentéstani (fogalomköri) csoportosítás kérdéseit.
E téren a hazai szakirodalomban alig néhány próbálkozásról beszélhetünk
(vö. Zaicz 2010: 189–190). Eddig két orosz–finnugor szakos egyetemi
hallgató, Koppány Ágnes és Hajdu Éva kísérelte meg az egyik mordvin
nyelvjárás, az erza orosz jövevényszavait összefoglalni (a teljesség igénye
nélkül), témavezetőik, Bereczki Gábor és Keresztes László tanácsai nyomán.
Koppány (1983u.) az alább témakörökből válogatta 755 szóból álló szójegyzékének
anyagát: mordvin népmesék és találós kérdések (M. I. Jevszevjev:
Избранные труды. Том 3. Szaranszk, 1964; Образцы мордовской народной
словесности. Kazany, 1883), erza mesék és siratók (Устно-поетическое
творчество мордовского народа. Том 3/2; 7. Szaranszk, 1967,
1972), s emellett használta még az egykori erza–orosz szótárt (Moszkva,
1949). Hajdu (1993) dolgozatának összesen 488 orosz kölcsönszavát H. Paasonen
népköltési gyűjteményének egyik kötetéből állította össze (Mordwinische
Volksdichtung. III. Band. Helsinki, 1941 = JSFOu. 84).
Az utóbbi években jelent meg a cseremisz V. I. Versinyin öt füzetből álló
mordvin szófejtő szótára (ESMJa. 2004–2011). A szótár vizsgálata során
megállapítottam, hogy a szerző e munkájában az orosz jövevényszavakat
illetően lényegében Rédei Károly útmutatásának szellemében járt el. Rédei
V. I. Litkin és Je. Sz. Guljajev zürjén etimológiai szótárának ismertetésében
ugyanis így írt: „Helyes, hogy a szerzők az orosz eredetű szavak közül csak
azokat vették fel, amelyek eredete a mai olvasó – sőt filológus-olvasó! – szá-
205