folia uralica debreceniensia 19. - Finnugor Nyelvtudományi Tanszék

ZAICZ GÁBOR
mára nem magától értetődő. A nyilvánvaló, könnyen azonosítható szavakat
[…] figyelmen kívül hagyták.” (Rédei 1973: 263.)
Versinyin szótára értékeiről, hibáiról rendszeresen írtam ismertetéseimben
évkönyvünk hasábjain. Ezúttal a lexikográfus művének orosz jövevényszavait
vizsgálom meg, és értékelem (így többek között kérdőjeles etimológiáit
megrostálom, közülül számosat elhagyok). Ennek során a szótár orosznak
ítélt szavait egybevetettem a két mordvin nagyszótár (ERV 1993, MRV 1998)
szóanyagával. Amennyiben e szavaknak nincs irodalmi nyelvi alakjuk, és régi,
elavult minősítést kaptak, ill. nem szerepelnek e nagyszótárakban, akkor
minden esetben e lexémák alnyelvjárási voltát # jellel jelölöm. A mordvin
szavakat latin betűvel, jelentésüket Versinyin alapján oroszul adom meg (egy
sor, a közszótárakban nem található orosz szó pontos jelentését ugyanis csak
külön kutatómunkával lehetne megfejteni). A szótár alapján zárójelben megadom,
ha az orosz szó más finnugor nyelvekbe is átkerült. A szófejtő szótár
lapszámát közlöm e szótári adatokat felsoroló rész zárásaként, ezután –
amennyiben kívánatosnak látszik – más források, ill. az én megjegyzéseim
szerepelnek. Ugyancsak Versinyin műve az alapja az orosz nyelvjárási szótár
– Dalj ma már tulajdonképpen elavult szavakat is közlő műve (Dalj 1880–
1882/1955) – adatközlésének. Munkám során rendszeresen használtam H.
Paasonen négykötetes mordvin nyelvjárási szótárát (Paasonen 1990–1996),
az orosz szófejtő szótárt (Vasmer 1953–1958) és a mordvinföldi orosz nyelvjárások
szótárát (SRG 1978–2002).
Ez az orosz nyelvjárási szótár – melynek első hét (a cirill А–С betűkezdetet
tartalmazó) kötete állt rendelkezésemre – Versinyin közlésénél a mordvin
szóhoz több esetben is jóval közelebbi orosz nyelvjárási alakot ad meg (például
a szójegyzékben l. kəlgata, kľenďeŕ, načas, nama), olykor egy-két kérdőjeles
jövevényszó idetartozását erősíti (például navaďams). Bizonyos esetekben
egy vagylagosan orosz eredetűnek magyarázott szó a jelek szerint az
oroszban, ill. egy orosz nyelvjárásban mordvin jövevényszó; például a ľaχom
M. # ’легко, без труда’ (224) > or. nyj. ляхом ’id.’ (SRG 3: 141). Egyben az
orosz nyelvjárási szavak átvételét támasztja alá e forrás, melyet rendszeresen
az „is” szócskával jelzek (például l. aďilav vagy ajďar alatt).
Cikkem először a szójegyzéket – az első részben a latin betűs A–O kezdetű
szavakat – közli. A második rész (amely a tervek szerint a FUD 20. számában
fog napvilágot látni) előbb befejezi a szólistát (P–Ž), majd pedig megvizsgálja
a mordvin–orosz kapcsolatok (fentebb már felsorolt) kérdéseit, főleg
a nyelvi szempontból fontosakat.
Közleményem a mordvin nyelv orosz elemei közül – egy szótár alapján –
egy csoportot vizsgál meg, általában a ritka, mindmáig nemigen tanulmányo-
206