folia uralica debreceniensia 19. - Finnugor Nyelvtudományi Tanszék

KERESZTES LÁSZLÓ
12. Causativus -nksä, -änksä [-нкса, -онкса, -енкса] (Jevszevjev 1934/
1963: –; Grammatika 1962: 105, 157–159; Grammatika 1980: 159, 178;
MdChr 1990: 55; MK 2000: 53–54, 69)
a) A szóvégi hang (magánhangzó, ill. mássalhangzó) megkülönböztető
jegy. A szóvégi magánhangzó után -nksä áll: moda ’föld’ : moda-nksä, pakśä
’szántóföld’ : pakśa-nskä, kši ’kenyér’ : kši-nksä. A jövevényszavakkal is ez
a helyzet: točka ’pont’ : točka-nksä, uľćä ’utca’ : uľća-nksä, kino ’mozi’ :
kino-nksä. Az irodalmi nyelvben -нкса: мода : мода-нкса, пакся : пакся-нкса,
кши : кши-нкса, точка : точка-нкса, ульця : ульця-нкса, кино : кино-нкса.
Mássalhangzó után a rag -änksä alakú: nal ’nyíl’ : nal-änksä, on ’álom’ :
on-änksä, sur ’ujj’ : sur-änksä, veď ’víz’ : veď-änksä, pej ’fog’ : pej-änksä,
jofks ’mese’ : jofks-änsä, piks ’kötél’ : piks-änsä. Ugyanez érvényes a jövevényszavakban
is: angel ’angyal’ : angel-änksä, bazar ’piac’ : bazar-änksä,
pop ’pap’ : pop-änksä, vrač ’orvos’ : vrač-änksä. Az irodalmi alakok: налонкса,
он-онкса, сур-онкса, вед-енкса, пе-енкса, ёфкс-онкса, пикс-онкса,
ангел-онкса, базар-онкса, поп-онкса, врач-енкса.
b) A szóvégi magánhangzó teljes vagy redukált volta a fonematikus átírásban
nem releváns: moda ’föld’ : moda-nksä, pakśä ’szántóföld’ : pakśanksä,
kizä ’nyár, év’: kizä-nksä, pandä ’hegy’ : pandä-nksä, keńžä ’köröm’ :
keńžä-nksä, śeľmä ’szem’ : śeľmä-nksä | мода-нкса, киза : кизо-нкса, панда :
пандо-нкса, кенже : кенже-нкса, сельме : сельмо-нкса.
c) A lappangó mássalhangzós tövekben leíró szempontból -v-änksä, -j-änksä
toldalék látszik. Ezekben az allomorfokban a mássalhangzó történetileg a
szótőhöz tartozik, így a toldalék tulajdonképpen itt is -änksä formában írható
le: kelu ’nyírfa’ : kelu-v-änksä, maći ’liba’ : maći-j-änksä, śeďi ’szív’ : śeďi-jänksä,
vani ’pásztor’ : vani-j-änksä | келу : келув-онкса, маци-енкса, седи :
седи-енкса, ваны : ваны-енкса.
d) A szóvégi mássalhangzó-kapcsolat nem megkülönböztető jegy: tol
’tűz’ : tol-änksä, käľ ’nyelv’ : käľ-änksä, karks ’öv’ : karks-änksä, keńkš ’ajtó’ :
keńkš-änksä | тол : тол-онкса, кяль : кял-енкса, каркс : каркс-онкса, кенкш :
кенкш-енкса.
e) A tő utolsó szótagi magánhangzójának az erzával ellentétben nincs jelentősége
a ragok kapcsolódása tekintetében.
f) A tő mássalhangzója sem releváns. A szóvégi mássalhangzó minősége
szerint vannak palatális, lágy vagy nem palatális, kemény tövű szavak:
110