folia uralica debreceniensia 19. - Finnugor NyelvtudomÃ¡nyi TanszÃ©k

More documents

Recommendations

Info

HONTI LÁSZLÓ – H. VARGA MÁRTA A való segédigenév szerepe a nyelvtörténet folyamán mind szűkebb körre szorul. Ez a változás minden bizonnyal összefüggésben van az -i, az -(V)s és a -sÓ melléknévképzők elterjedésével is. Ezek is elősegítették a való igenév használatának visszaszorulását, pl. e d d i g v a l ó hajlék (Thaly, Adal. II. 322) → eddigi hajlék, m a g á n v a l ó élet → magános élet, l o v o n v a - l ó nép → lovas nép. Mivel szinte minden névutó felveheti az -i képzőt, így aztán létrejött a névutó-melléknevek szófaji csoportja (pl. f ö l d a l a t t v a - l ó pincék → föld alatti pincék, e b é d u t á n v a l ó pihenés → ebéd utáni pihenés). A -sÓ képző is sok esetben a való funkciójába lépett, pl. b e l ő l v a l ó ruha → belső ruha. Mindez végső soron a való elkerülésére irányuló törekvéssel lehet összefüggésben. A nyelvújítás korában egészen addig fajult a való-tól való irtózás, hogy helyette még a ragos vagy névutós főnévből, illetve határozószóból is alkottak erőszakolt módon -i vagy -(V)s képzővel melléknevet, pl. az országbani (állapotok), a háztóli távozás, a levélrei válasz, a létérti küzdelem. A ragos-képzős alakok divatja azonban a múlt század végére letűnt, s csak néhány szóban maradt nyoma, pl. nagybani, kicsinybeli, természetbeni, jövőbeni, naponkénti, egyszeri. Meggyökeresedtek azonban a névutókból és határozószókból képzett -i képzős alakok, pl. melletti, utáni, nélküli; azonnali, rögtöni, holnapi, benti, egyedüli stb., és sok melléknév keletkezett -s és -sÓ képzővel is, pl. különös, magányos, nyilvános, együttes, folytonos, ingyenes, önkéntes; benső, elülső, hát(ul)só. A nyelvtörténeti adatok arról is tanúskodnak, hogy a hátravetett határozót jelzői szerepben a nyelvújításig ritkán használták; ekkortájt a való segítségével alkotott jelzős szerkezetek száma jóval több volt (vö. Hámori 1954: 425). A jelzői értékű határozók való igenévvel történő kapcsolódását – hosszadalmasságuk és nehézkességük miatt – többé-kevésbé a nyelvújítás óta helytelenítették. A 19–20. század fordulója táján aztán már valóságos babonává vált a való-tól való irtózás, de a vele való kapcsolódás nyomai kétségtelenül fellelhetők a magyar szókincsben: (a) ezekből a szerkezetből szakadt ki egy sereg önálló jelentéssel bíró összetett szavunk, amelyeknek a második tagja a való, pl. fülbevaló, nyakravaló, borravaló, télirevaló, mondanivaló, sütnivaló, jelenvaló stb., és (b) ennek a változásnak köszönhető összetett szavainknak az a csoportja is, amelynek első tagja határozó, a második tagja pedig igéből képzett főnév, pl. szemrehányás (< szemre való hányás), nagyravágyás (< nagyra való vágyás), nagyrabecsülés (< nagyra való becsülés), tejbekása (< tejbe való kása), kétségbeesés (< kétségbe való esés). 50
A HÁTRAVETETT HATÁROZÓ KIALAKULÁSÁRÓL (B) A jelzői értékű határozó a jelzett szó mögött áll 1. A jelző értékű határozó esetragos főnév: a z u t a z á s P e s t r e jól sikerült. 2. A jelző értékű határozó névutós főnév: imádság háború után, a táska az asztal alatt. 3. A jelzői értékű határozó adverbium: utazás holnap. A jelzői értékű határozók szófajisága (összefoglalás) (A) A jelzett szó előtt álló jelzői értékű határozók szófajisága rokon nyelvek magyar esetragos főnév + + névutós szerkezet + – névutó-mellékneves szerkezet + + adverbium + – ragtalan főnév + ’való’ + + esetragos főnév + ’való’ + + ragos névutós szerkezet + ’való’ + + adverbium + ’való’ + + A vastag keretben lévő ’való’ segédigeneves szerkezetek csak az ugor nyelvekben adatolhatók. (B) A jelzett szó mögött álló jelzői értékű határozók szófajisága rokon nyelvek magyar esetragos főnév + + névutós szerkezet + + névutó-mellékneves szerkezet + – adverbium + + 5. Kertész (1914: 98) és nyomában Hámori (1954: 421) szerint is a Pestre való utazás (a jelzői értékű határozó esetragos főnév, amelyet a való segédigenév jelzősít) volt az eredeti szerkezet; gyaníthatólag finnugor alapnyelvi örökséggel számoltak, és a Pestre utazás ebből keletkezett volna. Ennek igazolása végett célszerű állásfoglalásukat pontosan idézni: „A votják, zürjén és cseremisz nyelvben a határozó jelző éppen úgy a jelzett szó előtt áll, mint a magyarban, vogulban és osztjákban, csakhogy a határozó és jelzett szava között hiányzik a való igenév. A magyar nyelv történetéből világosan kitetszik, 51
Page 1 and 2: FOLIA URALICA DEBRECENIENSIA 19. Sz
Page 3 and 4: DEBRECENI EGYETEM FINNUGOR NYELVTUD
Page 5 and 6: A MANYSI UT GRAMMATIKALIZÁCIÓJA e
Page 7 and 8: A MANYSI UT GRAMMATIKALIZÁCIÓJA
Page 9 and 10: A MANYSI UT GRAMMATIKALIZÁCIÓJA w
Page 11 and 12: A MANYSI UT GRAMMATIKALIZÁCIÓJA 2
Page 13 and 14: A MANYSI UT GRAMMATIKALIZÁCIÓJA D
Page 17 and 18: A RÉNELNEVEZÉSEK ÖSSZEFÜGGÉSEI
Page 47 and 48: A HÁTRAVETETT HATÁROZÓ KIALAKUL
Page 49: A HÁTRAVETETT HATÁROZÓ KIALAKUL
Page 61 and 62: A KÖZTES TOLDALÉKOK KAPCSOLÓDÁS
Page 85 and 86: PLURATÍVÁK VIZSGÁLATA AZ ÉSZAKI
Page 101 and 102:
DEBRECENI EGYETEM FINNUGOR NYELVTUD
Page 103 and 104:
MORFÉMA-ALTERNÁCIÓK A MOKSA HAT
Page 105 and 106:
Page 107 and 108:
Page 109 and 110:
Page 111 and 112:
Page 113 and 114:
Page 115 and 116:
Page 117 and 118:
Page 119 and 120:
Page 121 and 122:
Page 123 and 124:
Page 125 and 126:
Page 127 and 128:
AZ ELSŐ MORDVIN SZÖVEGEMLÉK ELEM
Page 129 and 130:
Page 131 and 132:
Page 133 and 134:
Page 135 and 136:
Page 137 and 138:
Page 139 and 140:
Page 141 and 142:
Page 143 and 144:
Page 145 and 146:
Page 147 and 148:
Page 149 and 150:
A FINNUGOR (?) KACSA ÉS AZ OKTATÁ
Page 151 and 152:
Page 153 and 154:
Page 155 and 156:
Page 157 and 158:
Page 159 and 160:
Page 161 and 162:
Page 163 and 164:
EGYEZTETÉSI TÍPUSOK Előfordul va
Page 165 and 166:
EGYEZTETÉSI TÍPUSOK Vagy: Yksi na
Page 167 and 168:
EGYEZTETÉSI TÍPUSOK ta raitiovaun
Page 169 and 170:
EGYEZTETÉSI TÍPUSOK nő.’ Felte
Page 171 and 172:
EGYEZTETÉSI TÍPUSOK jõudu ega en
Page 173 and 174:
EGYEZTETÉSI TÍPUSOK Bár a bolgá
Page 175 and 176:
EGYEZTETÉSI TÍPUSOK Ha az alanyok
Page 177 and 178:
EGYEZTETÉSI TÍPUSOK Összetett or
Page 179 and 180:
EGYEZTETÉSI TÍPUSOK Popov, Konsta
Page 181 and 182:
Page 183 and 184:
A KAZIMI HANTI NYELVJÁRÁS VÁLTOZ
Page 185 and 186:
Page 187 and 188:
Page 189 and 190:
Page 191 and 192:
Page 193 and 194:
Page 195 and 196:
KEHYSSEMANTIIKAN NÄKÖKULMA KANSAL
Page 197 and 198:
Page 199 and 200:
Page 201 and 202:
Page 203 and 204:
Page 205 and 206:
Page 207 and 208:
A MORDVIN NYELV OROSZ JÖVEVÉNYSZA
Page 209 and 210:
Page 211 and 212:
Page 213 and 214:
Page 215 and 216:
Page 217 and 218:
Page 219 and 220:
Page 221 and 222:
Page 223 and 224:
Page 225 and 226:
ISMERTETÉSEK - REZENSIONEN - REVIE
Page 227 and 228:
Page 229 and 230:
Page 231 and 232:
Page 233 and 234:
Page 235 and 236:
Page 237 and 238:
Page 239 and 240:
Page 241 and 242:
Page 243 and 244:
Page 245 and 246:
IN HONOREM мечательно н
Page 247 and 248:
IN HONOREM формирование
Page 249 and 250:
IN HONOREM Дальнейшей в
Page 251 and 252:
IN HONOREM фы. У В. К. Кел
Page 253 and 254:
IN HONOREM тен. Не случа
Page 255 and 256:
Page 257 and 258:
IN MEMORIAM [1993]: 45-58; vö. mé
Page 259 and 260:
IN MEMORIAM lat Kiadó nívódíjá
Page 261 and 262:
For Authors Folia Uralica Debreceni
Page 263 and 264:
Ismertetések - Rezensionen - Revie
show all

folia uralica debreceniensia 19. - Finnugor NyelvtudomÃ¡nyi TanszÃ©k

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?