folia uralica debreceniensia 19. - Finnugor Nyelvtudományi Tanszék
folia uralica debreceniensia 19. - Finnugor Nyelvtudományi Tanszék
folia uralica debreceniensia 19. - Finnugor Nyelvtudományi Tanszék
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
KERESZTES LÁSZLÓ<br />
A toldalék előtti zöngés mássalhangzó zöngétlenedik. Korábban ezt jelölték,<br />
újabban azonban az irodalmi helyesírás – a többes számmal ellentétben –<br />
nem jelöli.<br />
11. Comparativus -ška [-шка] (Jevszevjev 1934/1963: 321, 323–327;<br />
Grammatika 1962: 152–153; Grammatika 1980: 158, 176–178; MdChr 1990:<br />
55; MK 2000: 53, 68)<br />
a) A szóvégi hang (magánhangzó, ill. mássalhangzó) általában nem megkülönböztető<br />
jegy. A szóvégi magánhangzó után -ška áll: moda ’föld’ : moda-ška,<br />
uča ’juh’ : uča-ška. A jövevényszavakkal is ez a helyzet: uľćä ’utca’ :<br />
uľća-ška, kino ’mozi’ : kino-ška, kelu ’nyírfa’: kelu-ška. Az irodalmi nyelvben<br />
-шка: мода : мода-шка, уча : уча-шка, ульця : ульца-шка, кино :<br />
кино-шка, келу-шка.<br />
Mássalhangzó után a rag ugyancsak -ška alakú: nal ’nyíl’ : nal-ška, sur<br />
’ujj’ : sur-ška, veď ’víz’ : veď-ška, pej ’fog’ : pej-ška, jofks ’mese’ : jofksška,<br />
piks ’kötél’ : piks-ška. Ugyanígy van a jövevényszavakban is: angäl ’angyal’<br />
: angäl-ška, bazar ’piac’ : bazar-ška, pop ’pap’ : pop-ška, vrač ’orvos’ :<br />
vrač-ška | нал-шка, сур-шка, ведь-шка, пей-шка, ёфкс-шка, пикс-шка,<br />
ангел-шка, базар-шка, поп-шка, врач-шка.<br />
b) A szóvégi magánhangzó teljes vagy redukált volta a fonematikus átírásban<br />
nem releváns: moda ’föld’ : moda-ška, pakśä ’szántóföld’ : pakśaška,<br />
tumä ’tölgy’ : tumä-ška, pandä ’hegy’ : pandä-ška, keńžä ’köröm’ : keńžäška,<br />
śeľmä ’szem’ : śeľmä-ška. Ez az irodalmi átírásban a veláris hangrendű<br />
szavakban magánhangzó-váltakozás formájában jelentkezik: тума : тумошка,<br />
панда : пандо-шка, кенже : кенже-шка, сельме : сельмо-шка.<br />
c) A lappangó mássalhangzós tövekben az alapalakhoz járul: kelu ’nyírfa’ :<br />
kelu-ška, śeďi ’szív’ : śeďi-ška, vani ’pásztor’ : vani-ška | келу-шка, седишка,<br />
ваны-шка.<br />
d) A szóvégi mássalhangzó-torlódás nem megkülönböztető jegy: tol ’tűz’ :<br />
tol-ška, käľ ’nyelv’ : käľ-ška, karks ’öv’ : karks-ška, keńkš ’ajtó’ : keńkš-ška |<br />
тол-шка, кяль-шка,каркс-шка, кенкш-шка. Ritkán: suks ’féreg’ : suks-äška<br />
(сукс-ошка), jofks ‘mese’ : jofks-äška (ёфкс-ошка), puRc ’malac’ : puRcäška<br />
(пурхц-ошка).<br />
e) A tő utolsó szótagi magánhangzójának nincs jelentősége: kel ’sógornő’ :<br />
kel-ška, kal ’hal’ : kal-ška | кел-шка, кал-шка.<br />
f) A tő mássalhangzója is irreleváns: a kemény és lágy tövű szavakhoz<br />
egyöntetűen kapcsolódik a -(ä)ška.<br />
108
Change language