Belle Jamison szakmai önéletrajza (első változat)

Játék a tűzzelérdeklődjön iránta. Élénken emlékszem rá, hogy a szülei hogyan vettéksemmibe, észre sem véve vad, figyelemfelkeltő bohóckodásait.Figyelemreméltóan lenyugodott az évek alatt, de az üresség sosem tűnt el.Kétségem sem volt afelől, hogy Tanner is hasonló gyerekkort élt át, ésfájt érte a szívem.– Biztos vagy benne? – kérdezte.– Igen – mondtam.– Oké – arckifejezése kissé felderült, és felém sétált. Az ágymegnyikordult, ahogy leereszkedett a matracra.– Szerinted mi a probléma? Aranyos gyerek vagy… öö, srác. Aranyosférfi vagy.– Nem tudom – vonta meg a vállát. – Meglátok egy lányt, aki tetszik,bedobom magam, ő meg ideges lesz, és elmegy.Ez rosszabb volt, mint gondoltam. – Mit értesz azon, hogy bedobodmagad?– Úgy értem, megmutatom a nőknek a legjobb mozdulataimat, ésbedobom a legmenőbb dumámat.– Mondj egy példát a legmenőbb dumádból.Habozás nélkül szólalt meg. – Hé, bébi! Akarsz egy kört a Tannerexpresszen?– félrebillentette a fejét, megeresztett egy komisz vigyort,majd kitárta a karját.Édes Istenem! A számra szorítottam a kezem, és csak pislogtam rá. –Tényleg ezt mondod?– Nos, igen – eltűnt a mosolya, a karját is leejtette. – A nők ebbőltudják, hogy megállás nélküli gyönyörutazást kínálok nekik.– Öö, nem, nem tudják. A nők ettől azt hiszik, hogy egy disznó vagy.Nem tiszteled, csak kihasználod őket, és egyáltalán nem érdekel, hogy vaneagyuk, amíg van mellük és combjuk.– Jó – csattant fel. – Mit kéne mondanom?– Először is, én nem említenék semmilyen fuvart semmilyenexpresszen.Nem kellett volna felajánlanom a segítségem. Még egy művésznek iskellett min dolgoznia. – Bókolnod kell a nőknek. Mondd nekik, hogymennyire csinosak! És ne beszélj arról, hogy mennyire tetszik, ahogy amellbimbójuk a pólóhoz feszül, vagy ilyesmi!– Próbáltam a bókokat, de az nem jött be – nagy sóhajjal dőlt végig azágyon. – Reménytelen. Én vagyok reménytelen.109