Belle Jamison szakmai önéletrajza (első változat)

Gena Showalter– Meggyulladtam! Meggyulladtam! – pánikolva megráztam akezem a levegőben. A tűz csak még erősebb lett. Ha még nem lettemvolna eléggé meggyőzve, hogy szupererőm van, most már elhittemvolna.Rome felsóhajtott. – Hagyd már abba az ugrálást, és állj le!Megéget?Szavai beszivárogtak az elmémbe, és megdermedtem. A pánikomcsökkent (kicsit), ahogy a lángok is. Az elhaló lángok felhevítették abőröm, de annyira nem, hogy megégessenek.– Nem – mondtam sokkolva.Átkarolt, ujjait végigfuttatta a karomon, az immár eloltottkezemig, ujjbegyével minden ujjam végigsimítva. Finom remegésfutott végig rajtam, meleg és erotikus, elég volt, hogy apró, érzékiizzást hagyjon a bőrömön. Forrót, mint a lángok. Talán annál isforróbbat.– Veszélyes vagy saját magadra nézve, nem is beszélve a világtöbbi részéről. Nem csoda, hogy kellesz a paráknak.– Elnézést. Par-a micsoda?– A parák. Para-ügynökségek – mikor nem válaszoltam,hozzátette. – Ügynökségek, amik paranormális dolgokkalfoglalkoznak, mint a PTK.– Tökmindegy. Azok az ügynökségek elmehetnek a pokolba! –mondtam, és figyelmem visszatért a kezemhez. Nem volt égésneksemmi nyoma, és még csak vörös sem lett. Ami leginkább szívenütött, az volt, hogy mennyire finomnak tűntek Rome keze mellett.Míg az enyém vékony volt és olajbarna, az övé nagy volt és erős.Imádnivaló, halvány barna. Körmeim kissé egyenetlenek voltak –nem volt időm (és hajlandó sem voltam, hogy lereszeljem őketmostanában). Az övé tökéletes volt, nyilvánvalóan gondosan ápolta.Sebhelyek borították a tenyerét.– Hogy gyújtottam a tüzet? – kérdeztem. – Ez… ez…– Veszélyes volt – megint sóhajtott. – Sokkal több gondom leszveled, mint vártam.66