Belle Jamison szakmai önéletrajza (első változat)

Játék a tűzzelmeg is tettem. Egy nap te magad is meg tudod majd tenni, deaddig…Újra megcsókoltam. A fogaink összekoccantak, ahogy a testünkmegfeszült és meggörnyedt. Kezébe fogta a mellemet, és összecsíptea mellbimbómat.– Ha már itt tartunk, egy nap ezt majd meztelenül fogjuk csinálni– lehelte.– Igen.– Egy ágyban.– Igen.– Egy nap az enyém leszel.Keze becsúszott a nadrágomba, elhaladva – nem, nem voltbugyim, mert ez a perverz, gyönyörhozó tolvaj elrejtette őket –, ésbehatolva nedves középpontomba. Azonnali érintkezés, pontosan ott,ahol leginkább szükségem volt rá. Ujjai mélyen belém hatoltak,döfködve, lökdösve.– Igen!Átlendültem az édes határon, és felsikoltottam. Csillagokragyogtak a szemhéjam mögött. Egész testem megfeszült, elernyedt,megfeszült, görcsösen, ahogy a hirtelen gyönyör megrázott.Rome-ba kapaszkodtam, mintha attól félnék, hogy a mennyekberepülök, ha elengedem. Képek száguldottak végig a fejemben. KépekRome-ról, ahogy meztelen és bennem van, farka átveszi ujjai helyét,ahogy magáévá tesz hátulról, majd minden lehetséges pozícióban.Képek arról…– Vipera? – szólított egy ismerős hang. – Mi a baj? Jól vagy? Várjegy percet, már elindultam felétek. Nagyon remélem, Rome, hogynem bántottad, vagy pokolian megfizetsz érte!231