Belle Jamison szakmai önéletrajza (első változat)

Játék a tűzzelFelmarkolt egy másik kést, de megtartotta magának. Nagyobbvolt, mint a másik kettő, éles, csillogó heggyel. – Tudod, hogy kellhasználni egy pisztolyt?– Nem.– Akkor nincs – mondta, és mint az exe, ő is az övébe csúsztatta akést.Keresztbefontam a karom a mellkasom előtt, hogy alátámasszam abátorságomat, és egy kis erőt nyerjek. – Miben tudok segíteni?– Vannak erőid, emlékszel? – mondta, hangja hátborzongató volt.– Használd őket!Tetszett, hogy bízik bennem. Tényleg. De én nem bíztammagamban. Ha megsérül miattam, mert nem vagyok elég ügyes…– Az erőim veszélyesek, Rome. Nem tudom irányítani őket.Esélye sem volt válaszolni.Kitörő üveg hangját hallottuk. Majdnem kiugrottam a bőrömbőlijedtemben. Egy töredékmásodperccel később fa repült szerteszét abejárati ajtóból. Feketébe öltözött férfiak rohantak be a lakásba. Mégtöbb üveg tört ki, még több férfi sietett be.– Bukj le! – suttogta vadul Rome, addig nyomva a vállam, mígmindketten le nem guggoltunk a pult mögé, elrejtőzve, nehogyazonnal kiszúrjanak. Kegyetlenség suhant át a vonásain, minthaínyére lenne mindaz, amit csinálni készül.– Csak légy óvatos, nehogy megsérüljek miattad, oké?Ajkai egy apró másodpercre az enyémre siklottak, apró tüzetgyújtva a gyomrom mélyén. Bár a szenvedélyemet kioltotta afélelem, így a tűznek nem volt semmi melege. Lépésekvisszhangoztak az előszobában, és még több üveg tört el. Rome előresietett, de végig lent maradt.Valaki lőtt. Fütyülés. Puffanás. Hintázni kezdtem, a levegőmegfagyott a torkomban. Édes istenem! Ez valós volt. Szörnyű,valós, és hihetetlenül agresszív. Már megtapasztaltam a tegnapi autósüldözés alatt, de most ismét olyan erővel talált el, amit elen nemtudtam védekezni. A férfi, akire vágytam, épp most ugrott fejest aveszélybe. Egy részem ott akart maradni a pult mögé görnyedve,187