Tanulmányok Pápa város történetéből 2. - Országos Széchényi ...

A pápai harmincadhivatal működése múló epizód volt a mezőváros történetében, hiszen az -várával együtt - 1594 kora őszén török birtokba került. Ezzel nem szükségképp esett ki atörök-Habsburg határokon keresztül folyó forgalomból, a háborús események magát aforgalmat zilálták szét. Mint a fentiekben remélhetőleg sikerült érzékeltetnünk, egy elhanyagolhatónaktetsző epizód is beszédes lehet: jelen esetben arról vall, hogy Pápa középkorieredetű kereskedelmi szerepe azután sem szűnt meg, hogy a település, vára révén, a dunántúlivégvárrendszer részévé vált, s a polgárság helyett a katonaság határozta meg arculatát.Jegyzet1. Szegedi Kis István és Skaricza Máté életéhez és működéséhez. In: Mezőváros és reformáció (Tanulmányoka korai magyar polgárosodás kérdéséhez). Budapest, 1995. (Humanizmus és reformáció 23.)101-111.2. Szakály Ferenc: Pápa a török korban. Tanulmányok Pápa város történetéből. A kezdetektől 1970-ig.Főszerk.: Kubinyi András. Pápa, 1994. 125-126.3. U. o. 157.4. Jelen kötet 75-80.5. A fegyvercsempészetről és annak tilalmazásáról legújabban: Szakály - 1995. passim, különösen a 116-117. vö. a 128. jegyzet.6. A Magyar Kamara 1590. június 14-én küldte meg Ernő főhercegnek „de tricesima filiali in Papaerigenda scripta Camerae opinio”-ját. Magyar Országos Levéltár. E. 15. Magyar (Pozsonyi KamaraRegisztratúrája. Expeditiones camerales MOL MKR Exp. cam.) 635. kötet.7. A Magyar Kamara 1590. október 8-án utasította az óvári harmincadost, hogy „novam tricesimam inoppido Papa ex officio suo constituat aumque intoducat”. Uo. 635. köt.; A harmincadszervezetről:Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig. Budapest, 1946.(Magyar Országos Levéltár kiadványai. III. Hatóság- és hivatal-történet 1.) 204. skk.; Érdekes módona nevezett szerző újabb összefoglalójában nem tartotta szükségesnek a hivatalok beosztásának kérdésétközelebbről vizsgálni: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén. Budapest,1988.8. 1590. október 8-án a Magyar Kamara nemcsak abban reménykedett, hogy a nyilván addig is vonakodóTörök ellenállását megtöri, hanem abban is, hogy a földesúr-kapitány a hivatal segítségére lesz („nonsolum tricesimatorem in oppidum suum Papa admittat, verum etiam omni aucilio adsit” - írtákTöröknek), november 27-én viszont már kénytelenek jelenteni Ernő főhercegnek, hogy Török afelállításhoz sem hajlandó hozzájárulni („de tricesima Papensi, cuius erectioni magnificus stephanusTheörok admittere non vult”). MOL MKR Exp. cam. 635. kötet; Az alábbi jegyzetben idézendő helyértelmezéséből kiderül, hogy a Magyar Kamara az intő jelek ellenére - valamikor 1590. november 27.és december 13. között - megpróbálkozott a harmincad megnyitásával.9. 1590. december 13-án a Magyar Kamara Ernő főherceg közbenjárását kéri a Török által lefogatottharmincados érdekében („de tricesimatore Papensi, quem Stephanus Theörok comprehensumcaptivum tenet”). Uo. 635. kötet.10. A harmincados, név szerint Deák Bálint még 1591. március 11-én is fogságban volt: „de tricesimatorePapensi Valentino Deak incarcerato et quare tricesimam ibi institui non posse, Stephanus Theörokscribat rescriptum” - kérte a Magyar Kamara Ernő főherceget Uo. 635. kötet. Meglehet a tisztviselőutóbb visszanyerte szabadságát, maga az ügy viszont megfeneklett azon a ponton, ahol 1590 végénállt. Vö. 1591. szeptember 28-án a Magyar Kamara Törökhöz az ellenállás beszüntetése végett, Ernőfőherceghez az előbbi engedetlenségét bepanaszolandó írt. Uo. 636. kötet. Szept. No 68. és 82. (az ezévvel kezdődő sorszámozás havonta újrakezdődik.)100