Tanulmányok Pápa város történetéből 2. - Országos Széchényi ...

Hozzászólásom második részének mottója Kubinyi András professzor úr egyik itt,hozzászólásában elhangzott mondata; „Ne keressünk olyat, ami nincs!” Utalok a középkoroskollégák - a hosszú középkort értem ezen - itt elhangzott vitájára néhány épület azonosításakapcsán. Azt viszont tudomásul kell vennünk, amit a régészeti vagy a műemlékkutatás feltárt,megtalált. Sajnálatos, hogy az utóbbi évtizedben fellendült műemléki kutatások néhány éve,több okból is szünetelnek. Azonban nekem a megfordított mottó is tetszik: keressük azt, amivolt, s jelenleg a föld alatt van! Ez pedig a régészeti kutatás feladata. Most látszik csak igazán,s ez az én hibám is, hiszen a szerkesztőbizottság tagja voltam (legalábbis az első időben,amikor működött ez a grémium), hogy a város középkorának régészeti szempontú leírásaelmaradt. A kéziratok hosszú nyomdai átfutási időszaka elégséges lett volna a pótlásra. Igaz,elég elnagyolt lett volna, sőt, az egyszerű Olvasók számára tán még zavarosabbá tett volnanéhány máig lezáratlan problémát (pl. korai települések lokalizálása), amelyeket legerőteljesebbenKubinyi András és Haris Andrea tanulmánya vetett fel. Le kell szögeznem: aközépkori település(ek) kutatása a városban még embrionális stádiumban van! Az adatokszáma csekély. Ennek azonban nem csak a pápai múzeum ifjonti kora (alig múlt háromévtizedes), elégtelen személyi feltételrendszere (velem együtt ezideig csak két őskoros régészvolt és van a múzeumban), de a városi építési hatósági munka - ilyen szempontból - elégtelenműködése is az okozója. Nincs és alig volt egyeztetés a múzeum és a város között. Ezt néhánypéldával illusztrálnám. Ezért pusztult el és épült be a Halászkapu a ‘60-as évek első felében, aváros délnyugati bástyájának (Tűzoltóság) belső része a ‘60-’80-as években, s szinte semmitnem tudunk az Árpád-korról, hiszen az építkezéseket nem előzhette meg szisztematikuskutatás. Az ilyetén együttműködés legjobb hazai példájaként a nem túl messze fekvőEsztergom idézhető. Pozitív példaként mindössze az alábbiakat idézhetem: a palánk kutatásaa keleti oldalon, a Ruszek-köz végénél, valamint a délnyugati bástya külső falának, s ugyanotta vizesároknak (Cinca) a kutatását.A kötetet és a konferenciát én a magam önös szempontjából tartalmilag nagyon hasznosnaktartom. Komoly kihívás, iránymutatás és az elvégzendő feladatsorok kijelölése számomra is,hiszen mellékszakom szerint középkoros régész vagyok. Mégpedig abból a szempontból,hogy megnézzem, mi fogható meg a felmerült problémák közül a föld alatt! Segítő hatóságiszándék nélkül azonban ez nekem, de más régésznek sem sikerülhet!118